Századok – 1963
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242
A „NEMZETI A I.LAM" ESZMÉJE BEKSICS GUSZTÁVNÁL 12G3 A napszámbérek hihetetlenül alacsonyak; ezekből nemcsak földet venni lehetetlen, de még a bérletszerzés is kizárt clolog, és csak a gazdagparasztok számára elérhető.10 7 Ehhez jön még 48 emléke, nosztalgiája. Ügy gondolja, hogy az agrárszocialista mozgalom ,,a 48-iki átalakulás utánképzése, vagy helyesebben: az alföldi szocialisták által való utánálmodása". S a lényegre tapintva teszi hozzá, hogy a Kossuth-kultusz egyik legerősebb éltető forrása ez a 48-cal összekapcsolt földutáni vágy.108 Ezt pedig sem erőszak, sem az általa javasolt humánusabb eljárás sem lesz képes kiirtani.10 9 Hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági népességnek az ipar felé terelése reménytelen kísérlet lenne. Nemcsak azért, mert a hazai ipar fejlettsége nem kielégítő, hanem mert a földtelenek, mint mondja, ásó és kapa helyett nem kalapácsot és szövőeszközöket akarnak. „Ennek földbirtok kell, különben elégedetlen lesz mindig, s elégedetlenségét és a társadalmi rend elleni bosszúját örökségben hagyja utódainak".110 Elemzése szerint tehát a hazai földbirtokviszonyokból két súlyosan fenyegető veszedelem háramlik a „nemzeti államra": először az, hogy gátolja a magyar lakosság számbeli gyarapodását, és ezzel a nemzetiségekkel szembeni fölény megteremtését ; másodszor az, hogy belső társadalmi ellentéteket szít, megbontja, szétszórja a magyarság erőit, gyengíti azt a kormányhatalmat, amelynek a „nemzeti érdekeken" kellene munkálkodnia. Végkövetkeztetése ebből világos: meg kell változtatni a földbirtokviszonyokat. Ennek irányát azonban éppen a fenti szempontok determinálják. Programja nem a kötött forgalmú nagybirtok vagy általában a nagybirtok kisajátítását, nem földosztást irányoz elő. Azt akarja biztosítani, hogy a birtokos paraszti vagy egyáltalán tőkével rendelkező paraszti rétegek minden esetben ki tudják elégíteni földvásárlási vagy bérleti igényeiket.11 1 De nemcsak a paraszti birtokról van szó. Meg akarja erősíteni az ún. középbirtokot is, mégpedig elsősorban örökbérlet juttatásával.11 2 Mindehhez az alapot egyfelől a fölparcellázandó községi és kincstári birtokok szolgáltatnák; másfelől a nagybirtokosok önként felajánlott földjei.113 A kisajátítást, az erőszakos fellépést éppen azért nem tartja helyesnek, mert az az ellentétek levezetése helyett újabb bonyodalmakat támasztana.11 4 így tehát teljesen az irrealitások világába utalta programját. A magyar nagybirtokosok sem ekkor, sem később, semmiféle „nemzeti célok" érdekében sem voltak hajlandók önként lemondani földjeikről, hatalmuk gazdasági alapjáról. De nem ismerte fel azt sem, hogy a magyar nacionalizmus, a „nemzeti állam" legfőbb alapja éppen a magyar nagybirtok. ют Uo. 59. s к. 1. »Uo. 56 — 57. 1. 109 Ilyen módon nem lehet elérni, hogy „az alföldi munkásnép a tényleges viszonyokba belenyugodjék s hogy a legnagyobb igazságtalanságnak ne tartsa magára nézve, hogy nincs földbirtoka". Beksics : A magyar faj terjeszkedése. 62. 1. "«> Uo. 68. 1. 111 Uo. 75. 1. 112 Beksics : A magyar politika új alapjai, kapcsolatban a magyar faj terjeszkedő képességével és a földbirtokviszonyokkal. Bpest. 1899. 38, 150. 1. 113 Beksics : A magyar faj terjeszkedése. 82 — 83. 1. és A magyar politika új alapjai. 150. 1. A századforduló után Pollák Illés társadalombölcseleti müvében már kizárólag az osztályharc kitérítése miatt ajánlja a latifundiumok egy részének „a nemzet részére való visszaadását". Ld. Erősek és gyengék —a jogrend fizikája c. művét, (Bpest. 1902). Elemzi Szabó Imre : i. m. 262. 1. 114 Beksics : A magyar faj terjeszkedése. 83. 1. és A magvar politika új alapjai. VI-VIII és 120. 1.
