Századok – 1963
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242
1264 L. NAG V ZSUZSA Beksics a föld vásárlását vagy bérletének megszerzését csak az Alföld és a Dunántúl számára akarta biztosítani; azaz a magyar nemzeti területre korlátozta. A szabad földbirtokot pedig úgy akarta előteremteni, hogy az Alföldön és a Dunántúlon igénybe vett hitbizományi birtokok tulajdonosai a .nemzetiségi vidékeken kárpótolják magukat. Vagyis a magyar nemzeti területről a Felvidékre és Erdélybe akarta áttelepíteni a hitbizományi birtokokat. Véleménye szerint ugyanis, e két területen, „habár az egész világon mindenütt másutt megszűnnének", fenn kellene tartani a hitbizományokat.11 5 A nemzetiségek földtelen tömegei, akik a nagybirtoktól éppen úgy szenvedtek, mint magyar sorstársaik, ebből a „reformból" tehát csak úgy részesednének, hogy ők „kapnák meg" a magyar hitbizományi birtokokat, azok rájuk telepednének. Az eredmény így: „az Alföldön és a Dunántúl terjeszkedő magyar parasztság, mely hatalmasan megnövelné fajunkat és nemzeti erőnket. A nemzetiségi vidékeken kötött birtok és bérlő parasztság, mely politikailag és társadalmilag a nagybirtoktól függ. Kinek nem tetszik e kép? — teszi fel a kérdést. Lehet-e a nemzetiségi kérdésnek szerencsésebb és véglegesebb megoldása?"11 & A beksicsi kép a kortársaknak sem tetszett. A latifundiumok és a hitbizományok urai felháborítónak és nevetségesnek tartották az áttelepítés programját. Hiába próbálta azt megnyerővé tenni számukra, vagy akár a szocializmus erőivel fenyegetni meg őket.11 7 Nem volt hatása annak sem, hogy részletes számításokkal kimutatta: az Erdélyben erdőgazdaságokká alakuló hitbizományok jövedelme nem csökkenne.11 8 Erdély iparának, különösen a folyóvölgyekben tervezett felvirágoztatását is e program népszerűsítésével kapcsolta össze.11 9 Egyidejűleg hevesen támadta azokat, akik a gazdasági munkának nem tulajdonítottak hozzá hasonlóan nagy jelentőséget.12 0 Minden részletezés ellenére is megfeledkezett azonban egy igen fontos tényről: arról ti., hogy földet adni, vagy hitbizományokat áttelepíteni liberális eszközökkel nem lehet. A földkérdés akár demokratikus, akár konzervatív megoldása elképzelhetetlen erős állami beavatkozás nélkül. Nacionalista törekvései miatt viszont azt nem látta meg, hogy a feudális földbirtok ellen nem lehet küzdeni a magyar hitbizományok áttelepítésével. 115 Beksics : A magyar politika új alapjai. 120 —121. 1. A hitbizományok problémája már korábban is foglalkoztatta. Még Wekerle kormányának idején Szilágyi Dezső felkérésére, Beksics, Halász Imre és Földes Béla önálló javaslatokat készítettek a hitbizományok további sorsáról. Beksics már akkor azt az áttelepítési-kisajátítási javaslatot dolgozta ki, amelyet a kilencvenes évek második felében publikációiban is részletesen kifejtett. Halász maga e javaslatot teljesen irreálisnak tartotta. Szerinte elképzelhetetlen olyan kormány, „melynek elég pénze, ideje, türelme lenne egy oly évtizedekig tartó kisajátítási művelethez, aminőt Beksics ötlete feltételez". Ld. Halász Imre : i. m. 378 — 379. 1. 116 Beksics : A magyar politika új alapjai. 130. 1. Uo. 171. 1. 118 Beksics : Magyarország jövője az újabb nemzeti elhelyezkedés alapján. 27. s к. 1. и9 Beksics : A magyar faj terjeszkedése. 67. 1.; A magyar politika új alapjai. 136. s. к. 1. E programot erdélyi magyar körökben nagy lelkesedéssel kommentálták. Ld.: Székely Nemzet, 1896. ápr. 1, 5. i2 0 Beksics : Magyarország jövője. 142. 1. Sándor József : i. m. 381 — 383. 1. A székely képviselők parlamenti csoportjának felkérésére brosúrát írt az Erdélyben folytatandó nemzeti politika aktuális feladatairól (Beksics : A nemzeti politika Erdélyben ós a Székelyföldön). Ezzel kapcsolatban ismételten heves összecsapásra került sor köztük és az Ugron-csoport között. Képviselőházi Napló, 1887/92. 15. köt. 166. 1„ Székely Nemzet, 1896. dec. 16. Sándor József : i. m. 363. 1.
