Századok – 1963
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242
1262 L. NAG V ZSUZSA 2. Földbirtok és ,,faji expansio" Az egyházpolitikai harcokkal, nemzetiségi megmozdulásokkal lényegében egyidejűleg jelentkezett a hazai társadalom egyik legsúlyosabb ellentéte az agrárszocialista mozgalmak formájában. Ez a mozgalom Beksics figyelmét, érdeklődését fokozott mértékben irányította a földbirtok felé. Bizonyossá tette azt a meggyőződését, hogy Magyarországon a földbirtok-kérdés elsőrendű helyet foglal el. Amikor a kilencvenes években e problémát feszegeti, indítékai már nem annyira polgári liberalizmusában, mint inkább „nemzeti törekvései"ben gyökereznek; a „nemzeti állam" megteremtésének egyik döntő eszközét ugyanis a földkérdés bizonyos fajta rendezésében látja. Ugyanakkor tovább megy korábbi felfogásánál, mert vizsgálódását most már nemcsak az úri középbirtokra, hanem a parasztságra is kiterjeszti. A földbirtokviszonyok ekkor Beksicset elsősorban azért foglalkoztatták, mert a magyar paraszti és földtelen tömegek megélhetését, számbeli szaporodását akadályozzák.10 2 A hitbizomány, a kötöttforgalmú birtok — mint mondja — agyon nyomja a közép- és kisbirtokot, fojtogatja a paraszti birtokot. Ebből következően „minél nagyobb valamely vidéken a kötött birtok percentje, annál kevesebb születés történik ott ".10 3 A kötött birtok nem ad munkalehetőséget, megfelelő életfeltételeket, kivándorlásra kényszeríti a mezőgazdasági népességet, s ezzel újabb módon gátolja a magyar elem szaporodását. S végül: az adott földbirtokviszonyok vezettek az alföldi agrárszocialista mozgalmakhoz is.104 Beksics sok kortársánál szenvedélyesebben kutatja, miért válhattak fogékonnyá a falusi nincstelenek az agrárszocializmus eszméi iránt, miért fogadták el azokat. Az uralkodó osztályok úgy vélték elintézni a problémát, hogy fegyveres erővel, erőszakkal verték le a mozgalmakat. Beksics, vitathatatlan megértéssel tárva fel az eseményeket, arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a zsandárság szaporításával nem lehet feltárni az alföldi mozgalom okait és így segíteni sem lehet rajta.10 5 Az a kívánsága, hogy felülről adjanak kedvezményeket, s biztosítsanak emberibb elbánást a mezőgazdasági munkásoknak, ugyanarról a tőről fakadt, mint a német, osztrák, illetve magyar kormányok „munkáspártoló" szociális törvényei. A különbség azonban Beksics és a kormány, az uralkodó osztályok között abban a lényeges pontban van, hogy szerzőnk ezt a mezőgazdasági munkásságra, a földtelenekre is ki akarja terjeszteni akkor, amikor a törvényhozás számukra az ún. rabszolgatörvényt készítette elő. A mozgalmat kiváltó okokat részletesen vizsgálva megállapít ja, hogy „a birtok nélküli pórnép megalázott , szégyenteljes helyzetben van", „a szegényebb pórnép — pláne a földmunkás — egyáltalán nem tehet szert tulajdonra."10 6 102 Beksics : A magyar faj terjeszkedése. 22 — 24, 33. 1. "üo. 48. 1. 104 Uo. 44, 46 — 47, 52. 1. 105 „A közigazgatási apparátus ne csak az elnyomásra, s büntetésre gondoljon — írja —, s ne csak a zsandárságban bízzék, hanem inkább abban, hogy az uradalmak és a hatóságok által gonosz módon nyomott pórnép igazához és jogaihoz jusson. A kormány Kösse lelkére a főispánjainak, hogy ily értelemben utasítsák alantas közegeiket s ne elégedjenek meg az utasításokkal, hanem nézzenek utána azok teljesítésének is. Ne csak a főispáni palotából kormányozzák a megyéjüket, hanem nézzék meg az életet és a bajokat a helyszínen is." Beksics : A magyar faj terjeszkedése. 62. 1. lóé Uo. 59.'l.
