Századok – 1963
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242
1258 L. NAG V ZSUZSA hogy a reform közigazgatási vonatkozásban megszilárdítja a városok helyzetét.8 8 Azonban a decenralizációval együtt járó „veszedelem" tudata legalább olyan eró's benne most is, mint amikor Kossuthot bírálta megyei politikája miatt. S ezért a nemzetiségek szerepének esetleges növekedésétől félve, visszautasítja a megyék járásokra történő tagolását.89 A közigazgatási reform kapcsán további s gazdasági javaslataitól merőben eltérő módszerű eljárást sürget a nemzetiségekkel szemben, főként oktatási vonalon. Azt hangoztatja — s ebben benne van a deáki liberalizmus súlyos bírálata —, hogy „a nemzetiségi törvényt ignorálni, vagy amennyiben szükséges, meg kell változtatni", mert „hiba volt létrehozása". Ugyanilyen elhibázottnak tartja az iskolatörvényt. Bár egyfelől leszögezi, hogy „a nyelvet soha nem tehetjük a magyarság és hazafiság kritériumjává", másfelől azonban azt követeli, hogy a középiskolák oktatási nyelve mindenütt magyar legyen. Mi több, hangsúlyozza azt is, hogy „nemzetiségi középiskolának a magyar állam területén nincs jogosultsága".90 Oktatási „reformterveivel" szorosan összekapcsolódik az a követelése, hogy az állam hatékonyabban ellenőrizze az egyházak tevékenységét, különösen az egyházak oktatási intézményeit, de ha kell, magát a templomot is.91 Mindezt azért tartja szükségesnek, mert a korabeli iskolarendszer s az állam által nem kellően ellenőrzött egyház „a hazai értelmiséget különválasztják", lehetetlenné teszik a „kultúregység" megvalósítását, amely pedig beletartozik a „nemzeti állam" fogalmába. Nyilvánvaló, hogy az ilyen okoskodás mögött az a tény rejtőzött, hogy a kulturális, politikai jogokért küzdő nemzetiségek vezetői elsősorban az értelmiségi réteg soraiból kerültek ki. Ez az értelmiségi réteg pedig valóban alkalmatlan volt a beksicsi „egység" megvalósítására, nem ismerte el a „nemzeti állam" gondolatát, hanem harcolt ellene. Beksics úgy gondolta még ekkor, hogy erélyes állami beavatkozással el lehet érni, hogy az országban középiskolába jutó, magasabb műveltséget szerző rétegek azonos és egységes nevelésben részesüljenek a „nemzeti állani" eszméje alapján. Meglehetősen sokoldalú reformtervei világosan mutatják, hogy kettős programja: a „nemzeti állam" kiépítése és az ország gazdasági-társadalmi modernizálása nem jelentenek egybeeső, egymást erősítő törekvéseket, különösen akkor, ha a „nemzeti célokat" liberális eszközökkel akarja elérni. Gazdasági programja igen sok pozitív jegyet viselt magán. De e téren liberális elveit sokszor kellett az állami beavatkozás követelésével helyettesítenie; ő maga is látta, hogy a liberalizmus Magyarországon nem nélkülözheti az állani támogatását. Gazdasági téren nacionalizmusa főként és közvetlenül nem a nemzetiségek, hanem Ausztria ellen irányult. Erős, fejlett ipart, kedvező vámfeltételeket követelő liberalizmusa ebben az esetben nacionalizmusát erősítette, szolgálta. A közigazgatási reform s az ahhoz kapcsolt oktatási-egyházi program a megye szerepét korlátozni akarja a központi, polgári jellegű államhatalom javára, s arra irányul, hogy a megerősített központi hatalom kézben tart-88 Már 1884-ben választói előtt tartott beszédében programjául tűzte ki, hogy küzdeni fog a városok közigazgatási önállósításáért, parlamenti képviseletük kiterjesztéséért, s ennek megvalósítását is beleértette a közigazgatási reformba. Ld. uo. 69, 104. 1. 89 Uo. 80. 1. 90 Uo. 112—113. 1. Ebben a vonatkozásban Grünwaldon is túltesz, aki nem azt hibáztatta, hogy az iskola nemzetiségi, tehát nem magyar tannyelvű, hanem azt, hogy nem „magyar szellemű". Ld.: Grünwald Béla : Felvidék, 120. s. k. 1. 91 Beksics : Közigazgatásunk reformja. 113. s к. 1.
