Századok – 1963
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242
A „NEMZETI A I.LAM" ESZMÉJE BEKSICS GUSZTÁVNÁL 1255 nelmi fejlődéssel. Most is a polgári fejlődés gyorsítását sürgeti, sőt erősödött az a meggyőződése, hogy fejlett ipar nélkül lehetetlen bármilyen előrehaladás.70 Az iparfejlődés s ezzel a vámterület a kormánypárt és az ellenzék megmegíijuló vitáinak egyik sarkalatos pontja volt. Beksics 1885-ben azt konstatálta, hogy „az iparpolitikai védvám rendszer Magyarország helyzetét az Ausztriával való vámszövetségben nem javította, hanem rontotta". Bírálta a gazdasági kiegyezést, mert az 1868-ban az osztrák nemzeti bank „kényére bízta" az egész magyar hitelforgalmat.71 Igen figyelemre méltó, hogy a nyolcvanas évek közepéig, nem általában a kiegyezésről, hanem következetesen és hangsúlyozottan a ,,közjogi kiegyezésről" beszél, attól elválasztja a gazdasági megegyezést. Ez önmagában fenntartja azt a lehetőséget, hogy a gazdasági kiegyezést más szempontok alapján ítélje meg.7 2 Végső fokon mégis azt mondja, hogy a közös vámterület mellett lehetséges a hazai ipar fejlődése, míg viszont nélküle Magyarország gazdasági elszigeteltségbe kerülne.7 3 Az ellenzék ezzel szemben azt hangoztatta, hogy az ipari fejlődés, s ezzel a „nemzeti állam" céljainak megvalósítása a közös vámterületbe ütközik.74 A gazdasági kiegyezéssel kapcsolatos kezdeti fenntartásai mintegy előzményül szolgálnak Beksicsnek ahhoz, hogy a magyar szupremácia és a polgári fejlődés követelményeit összeegyeztetendő, közeledjék az ellenzék álláspontjához. Ebben a kapitalista fejlődés meggyorsításának óhaja kap döntő szerepet azzal a céllal, hogy megfelelően szolgálhassa majd a „nemzeti állam" érdekeit. „Ha azonban bebizonyul — írja 1889-ben —, hogy e bármily helyes irány (ti. az ipar megteremtése és felvirágoztatása — L. N. Zs.) nem vezet célra Ausztriával való vámközösségünk miatt, akkor létesíteni kell a külön vámterületet. Ipar nélkül Magyarország tovább nem élhet meg. El kell sorvadnia."7 5 Ez a gondolat kétségtelenül a dualista rendszer kapcsolatainak lazítását jelentette annak ellenére, hogy Beksics alapjában véve, éppen nacionalista törekvései miatt, életszükségletnek tartotta az Ausztriával való szövetség fenntartását. Ellentmondásos álláspontja a 67-es alap és a „magyar érdek" ellentétéből fakad. Összebékítésükre lehetett kísérletet tenni, de csak az egyik rovására. Az efféle, a 67-es alapot bolygató mozzanatok azonban ehben az időben még 70 Uo. 92. s köv. 1. 1887-ben a képviselőházban is ezt fejtegette: „A tőke és a munka a legtöbb hasznot hajt, fejlődött mezőgazdaság esak ott létezhetik, ahol van fejlődött ipar", a magyar állam és társadalom megerősödésének feltétele az „iparos irányban való átalakulás". Képviselőházi Napló, 1886/92. 15. köt. 150. s köv. 1. Memor : i. m. 62 — 63. és 54 — 55. 1. 72 Ld. pl.: Uo. 8 — 9. 1. — A kiegyezés ilyen, főként közjogi szerződésként való felfogása, mindvégig érezhető marad nála. Ha át is látta, hogy a kiegyezés uralmi rendszert jelent, nem olyan jogi formulát, amelynek egyes pontjait tetszés szerint változtatni lehet, írásaiban megőrizte e felfogást. Ez is alkalmat adott arra, hogy később a magyar birodalmi gondolathoz közeledve a dualizmus érintése nélkül fejthesse ki a „sajátos magyar érdeket". 73 Uo. 63. s к. 1. Jó tíz évvel később az európai gazdasági fejlődós tendenciája alapján is ezt az álláspontját erősíti meg: ,,A kik a külön vámterületről beszélnek", „sejtelemmel sem birnak a modern idő gazdasági követelményeiről . . . bizonyos, hogy a jelen és a jövő a nagy gazdasági tömörüléseké. Már talán a közel jövőben világrészek gazdasági szövetsége fog szemben állni más világrészekével." Beksics : A dualisztikus Monarchia. 17. 1. 74 Ld. pl. : Szalay Károly, Lázár Ádám felszólalásait Beksicesel vitázva 1887-ben. Képviselőházi Napló, 1887/92. 15. köt. 154. s к. 1. Beksics szerint ez a gondolat nemcsak az ellenzék körében vált népszerűvé, de még a kormánypárt tagjai közül is szerzett híveket magának. Memor : i. m. 63. 1. 75 Atticus : i. m. 96. 1. Az én kiemelésem. L. N. Zs.
