Századok – 1963
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242
1256 L. NAG V ZSUZSA igen szórványosan s nem is kellő részletességgel kifejtve jelentkeznek programjában. De az ország gazdasági megerősítése, polgári irányú fejlesztése nem csupán az ipar problémája. Beksics már a nyolcvanas évek elejétől kezdve nagy jelentőséget tulajdonít a földbirtokviszonyoknak, ám ekkor elsősorban a konzervativizmussal való összefüggéseit vizsgálta. Most, az évtized végén, szempontjai bővülnek, és javaslatai konkrétabbá válnak. „Elérkezettnek látszik az idő — írja — a latifundiumok fokozatosan eszközlendő kis bérletbe való adására." Sőt, ha a kormánynak egyáltalán szándéka védeni a középbirtokot, akkor megérett a helyzet a hitbizományok felszámolására is. Megítélése szerint az ország földterületének mindössze 2%-át lenne szabad hitbizományi birtokként meghagyni.7( i Joggal tart attól, liogy e program egyhamar nem valósul meg, hisz végrehajtása 1848-ban is elmaradt, amikor pedig ,,a szabadelvűség nemzeti dogma volt". De annyit megoldhatónak, sőt szükségesnek is tart, hogy törvényesen korlátozzák a hitbizományokat, módosítsák az örökösödési törvényt, szüntessék meg a kiváltságokat és mindenkire egyaránt érvényes jogszabályokat léptessenek életbe.7 7 Kétségtelen, hogy Beksics igen sok mindent meglátott a feudális jellegű nagybirtok nyomasztó következményeiből, s a polgári fejlődés oldaláról támadta. De a mezőgazdaság problémája más szempontból is foglalkoztatja. Nála a „nemzeti állam" megteremtésének gondolatköréhez hozzátartozik, hogy az ország határain belül ne csak gazdaságilag, politikailag, kulturálisan, hanem számbelileg is a „specifikusan magyar faj" legyen fölényben. Statisztikákat felhasználva mutatja ki, hogy a magyar elem szaporodási képessége meghaladja a nemzetiségekét,7 8 s ha gazdasági-szociális vonatkozásban megteremtik e képesség teljes kibontakoztatásának feltételeit, akkor „Magyarország nemcsak naggyá lehet populatio dolgában is, hanem egyszersmind magyar jellege minden erőszak és nyomás nélkül hasonlíthatatlanul nagyobb mérvben kidomborítható".79 A liberális reformokra tehát azért van szükség, hogy a mezőgazdaság és az ipar kellően szolgálhassa a „magyar faj" számbeli gyarapodását.8 0 E problémakörrel kapcsolatban rendkívül jellemző módon nyilatkozik meg Beksics liberalizmusa illetve nacionalizmusa. Fejtegetései során az alaposság látszatával igyekszik kimutatni, hogy a magyar, mint etnikum (a korszakban a faj kifejezés használatos még e helyett) mennyivel felette áll a román, szlovák, stb. nemzetiségnek. Egyidejűleg szenvedélyesen vitatja azoknak a német szerzőknek állításait, akik — hozzá hasonló módon — a német fölényt bizonygatják más népek rovására. Érvelése velük szemben reális, materialista: „A természet legdemokratább. Minden faj egyenlő, csak a viszonyok emelik fel később az egyiket s teszik tönkre a másikat. S ugyanazon viszonyok közt a legkülönbözőbb fajok egyenlően fejlődhetnek."81 Vagyis, ha magyarok és 76 Uo. 118-137, 138. 1. 77 Uo. 121-122, 137-138. 1. 78 Uo. 104. 1. 79 Uo. 105. 1. Az én kiemelésem, L. N. Zs. 80 Ő maga nemcsak írásaiban, de gyakorlatilag is támogatta az ilyen célzatú iparfejlesztést. Mint képviselő s mint a Háromszék megyei iparfejlesztési bizottság tagja, segítette tető alá juttatni a sepsiszentgyörgyi dohánygyár felépítésének és üzembehelyezésének húzódó ügyét. Háromszék vármegye története. 170 —171. 1. 81 Atticas : i. m. 48. 1.
