Századok – 1963
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242
1252 L. NAG V ZSUZSA nemzetiségi vidékekkel szemben. Tizenkét magyar várossal jobban agyon lehet nyomni minden nemzetiségi törekvést, mint öt venkét vármegyével".5 4 A .városok polgári jellegéből következő előnyöket a magyarosítás szolgálatába akarja állítani, hogy az erőszakos módszereket mellőzhessék, de a magyarságot számbelileg mégis növeljék.5 5 Egyenlőre még Beksics is Grünwald álláspontján van: ,,Ha élni akarunk, szaporodnunk kell."56 De míg Grünwald a közigazgatás és az oktatás, iskolarendszer átszervezését sürgette,5 7 addig Beksics főként olyan gazdasági feladatokat tűzött ki, amelyek közvetettebb módon hatottak volna a nemzetiségekre.5 8 Amikor megindokolja, miért Erdélyben, a nemzetiségi területeken kell megkezdeni e polgári átalakító tevékenységet, akkor egyúttal minden szépítgetés nélkül mutat rá a dolgozó osztályok, a földtelen lakosság gazdasági-szociális elesettségére. Már ekkor felhívja a figyelmet arra — bár teljes volumenében még ő maga sem látja — , milyen nagy kárára van az országnak a megélni nem tudó tömegek kivándorlása.5 9 Joggal tehetjük fel, hogy megye- és dzsentriellenes magatartásában, a polgárság, az ipar- és városfejlesztés jelentőségének hangsúlyozásában mestereinek tanítása mellett szerepet játszott a nemesi levéllel nem rendelkező értelmiségi tiltakozása az úri kiváltságosok ellen, s mindezeken túl az a tapasztalat, amelyet a kapitabsta fejlődés gyors fellendülése és társadalmi átalakító hatása nyújtott 67 után. A nyolcvanas évek első felében még nem láthatta hogy a magyar kapitalista fejlődés milyen vonásokkal bontakozik majd ki, hogy nemcsak — viszonylagosan — gyenge lesz, de polgársága idegen és e miatt is teljesen alkalmatlan e „nemzeti feladatok" megoldására. Beksics a polgári fejlődés programjának felvázolásával egyidejűleg, s legalább olyan szenvedélyesen fordult szembe azokkal a társadalmi erőkkel, melyek azt keresztezték. Végsőkig tartó harcot követelt a feudabzmust, a történelmi-társadalmi maradiságot képviselő „retrográd irányzatok", azaz az antiszemita, agrárius és klerikális erők ellen.60 Kitűnően leplezte le mind a klérus antiliberáhs, mind pedig az agráriusok parasztámító propagandáját s nyersen mutatott rá valódi gazdasági-hatalmi érdekeikre.61 Természetes tehát, 54 Censor : i. m. 73. 1„ valamint Beksics : Magyarosodás és magyarosítás, különös tekintettel városainkra. Bpest. 1883. 61. 1. 55 Beksics : Magyarosodás és magvarosítás. 9, 19, 34, 40, 56 — 57. 1. 56 Grünwald Béla : A felvidék. Bpest. 1878. 22. 1. 57 Grünwald Béla : i. m., valamint ennek ismertetése: Budapesti Szemle, 1878. 16. köt. 32. sz., 421. s köv. 1. 58 Alig egy esztendővel később, 1885-ben, maga is szenvedélyesen támadja a nemzetiségi és iskolatörvényt, mely túlzó liberalizmusával, mint mondja, a kelleténél több jogot ad a nemzetiségeknek, s végső konklúzióként — a Tisza-kormány nemzetiségi politikáját elemezve — leszögezi: „az, aki sokalja a nemzetiségi túlzók megfékezésére, hatásuk polarizálására, működésük alapjának megszüntetésére történteket, az kívül áll a magyar politika alapján s annak nincs joga rossz néven venni, ha magyar közönség előtt nem vitatkozunk vele." Memor : Tíz esztendő. 1875 — 1885. 164. 1. ' 69 Beksics : Magyar érdek Erdélyben. Czikksorozat a „Székely Nemzet"-ből. Sepsiszentgyörgy. 1885. 60 Timoleon : A legújabb politikai divat. 90. és 30 — 31. 1. 61 Többek között az alábbiakat írta: „az agrárismus csakhamar megmutatta feudális sisakját. A parasztokról beszélt; de a nagy urakat értette. A középnemessóg kúriáinak pusztulása miatt jajveszékelt; de az uradalmakra gondolt. A liberalizmus és democratia szótfutta volna, mielőtt veszélyessé lehet vala. De segítségére jött az antisemitizmus. Azaz, hogy kölcsönösen támogatták egymást. Mindkettő észrevette, hogy kölcsönösen szövetségesei és támaszai egymásnak." Ld.: Timoleon : i. m. 4 — 5. 1.
