Századok – 1963
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242
A „NEMZETI ÁLLAM" ESZMÉJE BEKSICS GUSZTÁVNÁL 1251 Beksics éles szemét, helyes kritikai érzékét különösen jól mutatja az, hogy már ekkor rátapintott a magyar társadalom eltorzult szerkezetére, annak egyik legsúlyosabb tehertételére, amikor a nemzeti átalakulás kulcskérdését a dzsentri-szellem letörésében jelöli meg: ,,a míg Magyarországon a munka és produktio nem helyeztetik a nemzeti kegyelet oltárára; a míg nagyobb becsülésben és kitüntetésben részesül a fényes tétlenség; a míg nagyobb elismerés fogja körülvenni a születést, származást, mint a munka által szerzett érdemet; a míg a szerzett vagyonnak nem leend becsülete a7 öröklött vagyon mellett; a míg ki nem jutunk az ősiségből azon térre, a hol a nagy nyugat nemzetei óriási ingó vagyont halmoztak fel; a míg a munka és takarékosság nem lesz nemzeti erényünkké és ekkép nagy tőkéket nem gyűjtünk: addig Magyarország sem társadalmi, sem gazdasági válságán szerencsésen keresztül nem jut. Mert addig csak kevesen látnak polgári foglalkozás után. A hét szilvafa keskeny árnyéka és a hivatali bureau dohos légköre lesz tartózkodási helye a magyar ifjúságnak."48 Mindebből azt a tanulságot vonja le, hogy csak a dzsentritől várni a társadalom megújhodását, teljességgel lehetetlen.4 9 A dzsentrinek az a képe, amelyet Beksics felvázolt, nélkülözte az együttérző szeretet meleg színeit, amelyeket pedig a korszakban megköveteltek.50 A politizáló, parlamentben ülő középnemesség, mely Tisza védőszárnyai alatt éppen elhelyezkedett a hivatalokban, nem véletlenül emelte fel ellene tiltakozó szavát,5 1 Mind a dzsentri-bírálatban, mind a konklúzióban ott érződik Kemény hatása. A vezető szerepet ugyanis a polgári középosztálynak szánja, amely nélkül lehetetlen „társadalmunknak polgárias szellemben való átalakítása", a „gőgös aristocratikus szellem" betörése,,a munka igája alá". Ettől az új polgári középosztálytól várja a „nemzeti genius" átalakítását.52 A polgári fejlődés meggyorsítását a reformkor óta sokan követelték.53 Van azonban egy pont, amely Censor-Beksicset másoktól megkülönbözteti. Neki azért kell erős ipar, fejlett városi élet és polgárság, mert ,,a városok a magyarság várai, a magyarosodás terjesztői, a magyar állameszme oszlopai a 48 Censor : i. m. 71. 1. Szemben az akkori dzsentri-sirató közfelfogással, azt is igyekszik kimutatni, bogy a középbirtok pusztulása nem oly nagymérvű, mint hirdetik, s a realitások talajára helyezi a zsidóság térhódítását a földbirtokban. Uo. 83. s köv. 1., és 123—124. 1. 49 Uo. 127-128. 1. 50 Jókai dzsentri-képe pl. aligha hasonlít az itt felvázoltra. Nála a közópnemesség még ekkor is a „hősi elődök művének folytatója". Ld. M. Kondor Viktória : Megjegyzések Jókai Mór politikai szerepléséhez a kiegyezést követő években. Történelmi Szemle, 1958. 130. 1. 51 Beksics a fentieket fejtegette 1884-ben parlamenti szűzbeszédében, majd a következő évben a főrendiház reformjával kapcsolatban is. Ennek következtében sorozatosan érték gvakran eléggé goromba — támadások. Ld. : Képviselőházi Napló, 1884/87. 1. köt. 313-315,331, 337-338, 351-355, 367. 1. 2. köt. 12-14, 43. s köv. 1.; 4. köt. 75. s köv. 1., 141-142, 148, 333. 1. 52 Censor : i. m. 71 — 72. 1. A középosztály problémája Tisza Kálmánnak még a kiegyezés előtt Jókaihoz címzett „alföldi levelei"-ben is jelentős helyet foglal el. De míg Tiszánál magában az osztályban s a ráváró feladatokban szintén a hangsúly a középbirtokos nemességre esik (Id. : M. Kondor Viktória : i. m. 127. 1.), addig Censor a polgárságot helyezi előtérbe. 53 Ld. pl. Szokolay István: Céhek és iparszabadság. Idézi: Komlós Aladár : Kemény és Engels. Tegnap és ma c. kötet. Bpest. 1956. 38.1.; Beöthy Leó : Nemzetlót. Tanulmány a társadalom tudományok köréből, Magyarország jelen helyzetének megvilágítására és orvoslására. Idézi Szabó Imre : i. m. 213 — 214. 1. 6 Századok
