Századok – 1963
Közlemények - Tardy Lajos: A tokaji Orosz Borvásárló Bizottság első két évtizede (1733–1753) 107
A TOKAJI OROSZ BOItvAsAltLÓ BIZOTTSÁG TÖRTÉNETE 125 közötti szövetségre, az oroszok ott is maradhatnak Tokajban, ott papot is tarthatnak, de csak saját maguk számára, miért is ezek no folytassanak hitterjesztést. 140 A kancellária döntése számot vetett a nemzetközi helyzettel, a Frigyes-elleni koalíció perspektivikus lehetőségével és kényszerűségből engedékenységet tanúsított az orosz udvar óhajaival szemben. A döntést megelőző értekezlet tenorjából azonban kicseng, hogy engedményeit átmenetieknek tekinti, amelyekkel az .ügyet távolról sem zárta le, és ezért a jövőben állandóan figyeli a tokaji helyzetet. 1751 októberében .Mária Terézia felhívja Klobusitzky zempléni főispánt, hogy az egri püspökkel és a szepesi kamarai adminiszt rátorral karöltve a lehető legbizalmasabb úton tudja meg: kicsoda és miféle jellemű ember az, aki Visnyevszkij tábornok helyébe jött Tokajba ,,ac quot numero Moscoviticas apud se habeat". A sok kérdés között szerepel az is, hogy vajon a két pópa „an ... et hac ratione perversum dogma suum magis propagare attentent. . . ", — végül pedig „quidnam iidem Moscovitae ibidem agant, cum quibus conversarentur, et an non quidpiam statui publico perniciosum moliantur".147 A leirat mellett elfekvő németnyelvű előirat érdekessége az, hogy felveti: „welcher Gestalten die Ansidlimg deren Moscowiter zu Tokay ohne Vorwissen des kaiserlichen Hofes beschehen seyn sollte". Ennek valótlansága az előbbiekből kellően kitűnik. Azonban a kancelláriának a zempléni főispán, az egri püspök és a szepesi adminisztrátor bizalmas jelentésén kívül további információra is szüksége van: saját kebeléből kiküldi Koller tanácsost, hogy a helyszínen vizsgálja meg az Orosz Bizottság működését. Minthogy pedig a kiküldött kancelláriai tanácsos odaérkezése a Hegyalján „ein grosses Aufsehen verursachen würde und diese Commission nicht in publico erscheinen solle", azt az utasítást kapja, hogy látszólag az adóügyeket vizsgálja felül, azonban „in geheim . . . die wahr commission wegen des Generalen" foglalkozzék.148 Ezek az évek valóban a tokaji bor oroszországi kivitelének aranykorát jelentik. Bizonyos, hogy ekkor rendkívül tekintélyes forgalom állt fenn a Hegyalja és Oroszország között, melyet igen nagyszámú egyén — főleg orosz — bonyolított le. Az Orosz Bizottság tokaji működése a Hegyalját a Magyarországon működő, valamint a.Balkán és Oroszország között ezidőszerint rendkívül sűrűn megforduló oroszok központjává tette. Erre vonatkozólag érdekes, bárha számszerűséget nem nyújtó adatot találunk Papp János tokaji görögkeleti lelkész 1751. évi felségfelterjesztésében. Papp János engedélyt kér új templom építésére, „cum autem praedicta illa Capeila ob innumerum tam Moscoviticorum Talliae degentium" nem elegendő.149 1749. január 27-től — Visnyevszkij Fjodor Sztyepanovics elhalálozásától — egészen november 20-ig ideiglenesen a már többször említett Meyer Iván kabinet-kurír vezette a tokaji Orosz Bizottságot, amikor is átadta helyét az új komisszáriusnak, az időközben ezredesé előlépett Visnyevszkij Gavrila Fjodorovicsnak, aki 19 emberrel érkezett vissza Oroszországból.150 Az új biztos apjához hasonló eréllyel lát hozzá az ügyek viteléhez, de megnehezült körülmények között. A szállítmányok a szokott ütemben követik egymást — előbb 100 antaltküld Razumovszkij Alekszej Grigorovics grófnak, majd december 17-énSztrezsnyev Iván kabinet-kurír jelenik meg két dragonyossal egy udvari borszállítmány átvétele céljából.15 1 De az új vezető kénytelen a megújuló támadások elhárítására fordítani figyelmét. A hatóságok nyilvánvaló tudtával ós csendes irányításával egyelőre inkább tűszúrásszerű bosszantásokkal igyekeznek elkedvetleníteni a Bizottság vezetőjét. Az egri püspök akciója kedvezőtlen hangulatot teremtett a Bizottsággal szemben és ehhez csak hozzájárult az, hogy Visnyevszkijék feláron szerezték és ilyképp gyakorlatilag csaknem megválthatatlanoldíá tették zálogbirtokaikat, jó béreket fizettek a szőlőmunkásoknak, pravoszláv szigetet alkottak, a lakosság szláv része körében nagy tiszteletnek örvendtek — és nagyarányú vásárlásaikkal felhajtották a borárakat, ami tetszhetett a helyi szőlőbirtokosoknak, de annál kevésbbó az országon belüli nagyfogyasztóknak.15 2 A megye vezetői nem tudják vagy nem akarják alárendelni saját szempontjaikat a külpolitikai érdekeknek, és borsot akarnak törni Visnyevszkijék orra alá, akik az aránylag apróbb sérelmekre is Bécsben kénytelenek orvoslást keresni. így pl. Visnyevszkij Gavrila a bécsi líe Карпаторусский Сборник i. h. О. L„ Cane, oszt.. Cone, exped. 1751. okt. No. 9. "•О. L., Cane., oszt., Őrig. referad. 1751: 114. "" 0. L., Сапе, oszt., Conc. exped. 1751 okt., No. 9. 160 Russzkij Vesztnyik i. h., 214. 1. 111 Uo. ím jjég a kamarai tisztviselők is gyakran arról panaszkodnak jelentéseikben, hogy a bécsi udvar számára nem küldhetnek jó bort, mert az oroszok összevásárolták (Komoróczy Qynrgy : A magyar bor múltjából. Borászati Lapok, 1935. dec. 24., 426. 1.).
