Századok – 1963
Tanulmányok - Szűcs László: A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez 1205
1230 SZŰCS LÁSZLÓ VI A magyarországi polgári radikalizmus ideológiájának alapvonásai tehát a pozitivista szociológia irányából megközelített szocializmus elemeinek felhasználásával, illetve az így létrejött sajátos elmélet szindikalista bírálata útján kezdtek kirajzolódni. Mindezeken kívül — az 1905—1906 évi válság előtt — még egy tényezőnek volt jelentős hatása a magyar polgári radikalizmus ideológiai alapjainak kialakulására: a Társadalomtudományi Társaság liberális körei részéről újból megindított támadásoknak. Különösen attól az időtől kezdve váltak hevesekké ezek a támadások, miután többé-kevésbé köztudomásúvá vált. hogy a Társaság balszárnyát képező radikális intellektuelek és szociáldemokraták között bizonyos vita zajlik. Igyekeztek úgy interpretálni ezt a vitát, illetve Jászi állásfoglalását, mint a liberalizmus irányába tett lépést. Ennek megfelelően kísérletet tettek a Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság balszárnyának végleges kettéosztására. 1905 nyarán próbálkoztak meg a legjelentősebb ilyen akcióval. Gratz Gusztáv levéllel fordult a Huszadik Század szerkesztőbizottságának tagjaihoz, amelyben a szemle irányának megváltoztatására tett javaslatot,6 5 s követelte a Huszadik Század szocialista szerkesztőbizottsági tagjainak eltávolítását. Ez a támadás azonban nem a kívánt eredménnyel járt, ellenkezőleg: a szerkesztőbizottság radikális és szocialista többsége kereken visszautasított minden vádaskodást és azt a nézetét nyilvánította, hogy az eddigi irányzat erősítését tartja szükségesnek.06 Gratzéknak ez az akciója, a radikális csoport fejlődése szempontjából, mindenesetre azzal az eredménnyel járt, hogy abban az időben, amikor nem éppen biztos elvi alapokból kiindulva, a polgári t ársadalom haladó elemeinek szervezése került az érdeklődésük középpontjába — és ezzel valóban felmerült a liberalizmushoz való visszahanyatlásuk veszélye — ellentétes előjellel ugyan, de segítséget kaptak a saját radikális irányzatuk megerősítéséhez. A jobboldalról jött bírálat tehát csak alkalmat adott arra, hogy a szociáldemokrata párttal nem azonosuló, a szindikalizmust pedig csak visszájára fordítva elfogadó radikális csoport elhatárolja magát a liberális elképzelésektől is. Gratz Gusztáv támadásának azonban más haszna is volt. A Szabadelvű Párt napi politikai érdekeit szem előtt tartva ugyanis a magyarországi viszonyokban rejlő kérdésekre követelt választ a kissé csakugyan fellegekben járó s külföldi ideológiai áramlatokhoz igazodó radikális szerkesztőbizottságtól. A Gratz által prakticista módon felvetett gondolatok a radikális csoport köreiben új értelmet nyertek: szerves részévé váltak az éppen formálódó radikális ideológiának. Amíg ugyanis a társadalmi haladás magyarországi akadályainak csupán egyikét vagy másikát ismerte fel a radikális csoport, addig a „reálpolitikus" Gratz már a magyar társadalom egészének problémáira kért választ. Beleolvadva ez a nézőpont a radikális ideológiába, újszerű és lényeges motívummal gyarapodott a radikalizmus: a gyarapodás újszerűsége különösen szembetűnő, ha ezt összevet jük a Magyarországon akkor létezett többi haladó igényű társadalomtudományi, politikai irányzattal. A polgári ideológiai irányzatok ugyanis jóformán kizárólagosan a nemzeti függetlenség kérdésével foglal-65 Gratz Gusztáv levele Szabó Ervinhez. 1905. júl. 19. (postai bélyegző kelte). P. I. Arch. 507/31/14. 66 Somló Bódog levele Szabó Ervinhez. 1905. júl. 25. (A Gratz Gusztávhoz intézett válasz tervezete.) P. I. Arch. 507/42/18.
