Századok – 1963
Tanulmányok - Szűcs László: A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez 1205
A MAGYARORSZÁGI POLGÁRI RADIKALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 1223 kiegészítette és aláhúzta Jászi azzal, hogy helyt adott a nemzetiségek beolvasztására irányuló politikának, mondván, hogy ,, . . .ez a beolvadás a nemzetiségek millióira is csak hasznos volna . . ."4 0 Ugyanez a pozitivista felfogás magyarázza azt, hogy az a Jászi, aki egyrészről határozottan nacionalista álláspontra helyezkedett, másrészről hogyan helyeselhette az internacionalizmus eszméjét. „Én miben sem akarom a szocializmusnak internacionalizmusát gyöngíteni — írta. — Ellenkezőleg glorifikálni fogom: jobban, mint bárki más eddig."4 7 Hasonlóképp a társadalom fejlődésének a világállam felé haladó mozgásába vetett pozitivista értelmezésű hitével függött össze az is, hogy az önálló vámterület követelését csak bizonytalankodva, esetlegesen akarta felvenni programjába. A tervezett új program ezen Jászi által is aláhúzott, sarkalatos tételei meghatározták a program többi követelésének jellegét is. Lényegében általánosságban mozgó, polgári demokratikus követelések voltak ezek — sőt, ki sem merítették a polgári demokratikus reformok körét. Csupán az általános választójogot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, a nemzetiségi törvényt, a progresszív adózást , a népies önkormányzati közigazgatást és az egyházi javak szekularizációját említette Jászi mint döntő feladatot. Mindezt a szocializmus irányába mutató kultúrpolitikával egészítette ki. Több helyen, szinte szórói-szóra, megismételte ezeket, így nem kétséges, hogy ennél nem is gondolt többre. Figyelmen kívül hagyott tehát olyan alapvető polgári demokratikus követelést, mint a földreform, az állam függetlenségének követelését , a köztársaság követelését, a születési és pénzarisztokrácia előjogainak eltörlését stb. Messze elmaradt tehát Jászi programja a polgári demokratikus célkitűzésektől is — nem is szólva arról, hogy ő szocialista programot kívánt adni. Ezek a hibák és hiányosságok kétségkívül abból származtak, hogy Jászi, le akarván számolni a marxizmus egyes elferdített, dogmává merevített tételeivel, szembefordult magával a tudományos társadalomszemlélettel. Ugyanakkor ál-tudományos, főleg a pozitivista szociológiában gyökerező doktrínák alkalmazásától várt választ azokra a kérdésekre, amelyekre nem kapott kielégítő feleletet a dogmatikusan kezelt marxizmustól. Jászi ezen elgondolásai — annak ellenére, hogy nyomtatásban nem kerültek a nyilvánosság elé — igen nagy hatással voltak a szociáldemokrata és pártonkívüli haladó magyar értelmiségre. Különösen a szocializmus és a nemzetiségikérdésegymáshoz való viszonyának felvetése keltett nagy érdeklődést és több oldalról rokonszenvet. Ezt a hatást nemcsak az idézte elő, hogy Jászi maga is elsősorban ennek a viszonynak a rendezésétől várta a szocializmus magyarországi erőinek gyors kibontakozását, lehetséges szövetségeseinek felzárkózását, hanem elsősorban az a körülmény, hogy a magyar társadalom jelentős részét, de különösen az értelmiséget — bár különböző intenzitással — hasonló problémák foglalkoztatták. Jászi elgondolásai közül tehát az hatott a legerősebben a magyar közvéleményre, amely csak kérdés-felvetésével bár, de csakugyan élő problémát érintett. Viszont éppen azért, mert a korszak többi nem kevésbé fontos kérdését nem volt képes észrevenni, különösebb hatással nem lehetett a magyar közvéleményre és így a .szocialista politika alakulására sem. Hatása inkább csak a demokratikus gondolkodású városi értelmiségre korlátozódott . Ennek folytán, valamint követelései polgári demo-48 Jászi Oszkár levele Szabó Ervinhez. 1904. okt, 23. P. I. Areh. 607/33/a/16. 47 Jászi Oszkár levele Somló Bódoghoz. O. Sz. K. Kézirattár. 1904. okt. 19.
