Századok – 1963
Tanulmányok - H. Balázs Éva: A magyar jozefinisták külföldi kapcsolataihoz 1187
A MAO YAK JOZEFINISTÁK KÜLFÖLDI KAPCSOLATAIHOZ 1197 hallgatóságokból rekrutálódott. 1770 és 1790 között 150 az innen származó hallgatók száma.2 8 A fent említett protestáns főnemesi—nemesi családok fiai többségükben a jogi fakultást hallgatták, ami azt jelentette, hogy államtudományi ismeretekre, történelmi, statisztikai előadásokra fordították a fő gondot. Kifejezetten kamarai szakra jelentkezett Berzeviczy Gergely és Szirmay András és a később a kancelláriához kerülő Sok János, — de akármilyen szakot választottak is a hallgatók, nem kerülték el sem a természettudományi, sem a filológiai előadásokat. Mindannyian közéleti pályára készültek, és minél szélesebbkörű műveltség megszerzésére törekedtek. A főrangú és nemes if jakon kívül túlnyomó többségben a polgári értelmiségből származó teológusok voltak. De hogy a teológiát választották szakjuknak, az "nem határozta meg további pályafutásukat. A késmárki Schwartner Márton29 teológusként indult, majd Schlözer, Gatterer, Pütter tanítványává szegődött, és eredményes tanulmányainak köszönhette, hogy 1788-ban ő lett a pesti egyetem diplomatika tanára. A szintén teológusként induló Schedius Lajos a pesti egyetemen a görög nyelv és irodalom professzora lett, Asbóth János pedig késmárki tanárkodás után a keszthelyi Georgikonhoz került.30 Azok a magyar hallgatók, akik Göttingát felkeresték, még a szegényebb sorsú teológusokat is beleértve, valószínűleg már előzőleg olvasói voltak Schlözer folyóiratának. Magyarországon a lap vonzóerejét protestáns körökben az okozta, liogy szilárdan képviselte a felvilágosodás eszméjét, keményen kikelt minden vallási türelmetlenséggel, minden igazságtalansággal szemben (Schlözertől származik a Justizmord kifejezés). A lapot az olvasók Schlözerrel, a szerkesztővel azonosították, bár a cikkek túlnyomó része és a híranyagok az évek során egyre szélesedő levelezőgárdától származtak. A beküldött anyagokat közölte Schlözer és személyes véleményét általában S-el jelzett lapalji jegyzetekben fejtette ki. Lapjának magyar anyaga úgy gyarapszik, ahogy a magyar hallgatók száma növekszik az egyetemen.31 A diákok hazulról híreket kapnak, s ezeket átadják professzoruknak, vagy hazájukba visszatérve, maguk csapnak fel levelezőnek. „Schlözer tanácsos gyakran kap hazánkból igen bizalmas híreket. Így a minap bepillantást engedett annak a levélnek a másolatába, amit a császár Pálffy kancellárhoz intézett és amelyben a kancellár véleményét kéri, mennyiben tartja lehetségesnek Magyarországon az általános, a főnemességre és főpapságra is kiterjesztendő adózást. Ehhez mellékelve volt a referens egyáltalán nem patriotikus votuma, név és dátum megadása nélkül. Egyébként nemrég felszólították Bécsből, hogy statisztikai előadásaiban ne foglalkozzék a birodalom területén, különösen Magyarországon folyó változá-28 Borzsák : i. m. 191-194. 1. 29 Eletére lásd Lükcsics P. : Sehwartner Márton élete ós tudományos jelentősége. Veszprém. 1915. 30 Dümmerth D. : Göttinga ós a magyar szellemi élet, Filológiai Közlöny, 1961. 3 — 4. sz. foglalkozik az egykori göttingai magyar diákok további tevékenységével. Legújabban ugyanő: Herder jóslatai és magyar forrásai, Filológiai Közlöny, 1963. 1 — 2. sz. 181 —183. 1., ebben az aulikus Kollár Ádámnak Schlözerre s ennek Herderre gyakorolt hatását mutatja be meggyőzően, majd a híres herderi jóslatra — hogy ti. a magyarság rövidesen eltűnik, elpusztul — következő magyar ellenhatást. 31 A 80-as évek közepén minden tanítványi-kategória kapcsolatban van volt mesterével. Révész Imre : Sinai Miklós és kora. Bpest. 1959. 71. 1. idézi az „állítólagos" kecskeméti levelezőt, aki Sinai előadási módszerét bírálja. A levelező talán nem kecskeméti, de egyébként minden bizonnyal valóságos.
