Századok – 1963
Tanulmányok - H. Balázs Éva: A magyar jozefinisták külföldi kapcsolataihoz 1187
A MAO YAK JOZEFINISTÁK KÜLFÖLDI KAPCSOLATAIHOZ 1191 hívása hamar meghozzák az eredményt. A század 70-es 80-as éveiben 800-ra becsülik a hallgatók számát. Számszerűen legtöbben az államtudományi, jog<karra és kameraüsztikai tanulmányokra iratkoznak be, de tudománytörténetileg jelentősebbnek látszik a filológiának igen magas színvonalú művelése Természetesen nem hiányzott a teológiai oktatás sem. Az egyetem büszkesége volt, hogy birodalmi előkelőségek fiai jelentek itt meg, házitanáraik kíséretében, nem egy herceg, sok gróf és báró. Az egyik professzor, S. J. Pütter önéletrajzában büszkén sorolja fel, hogy 1788-ig 11 herceg, 148 gróf és 14 828 „más személy" iratkozott, be az egyetemre10 . A Georgia Augusta — így nevezték György királyról — széles látókörű állami vezetőinek (Münchhausen báró, majd a két Brandes) tudatos kultúrpolitikája következtében, egy-két kivételtől eltekintve, a német nyelvterület legjobb tudósait alkalmazhatta professzorként, és sok innen kikerülő hallgató alkotott maradandót matematikában csak úgy, mint botanikában, történettudományban vagy nyelvészetben. Ezek a hallgatók azonban szinte kivétel nélkül a „más személyek" közül kerültek ki. Nem hozzáférhetőek számunkra az egyetemi matrikulák, de tudjuk, hogy Gauss, Humboldt, Voss, Bürger és sokan mások innen indultak el, sőt a vezető tanárok közül is többen — így maga Schlözer is — Göttingában vált teológusból azzá, aminek ismerjük, a forráskritikára alapozott történetírás mesterévé, kora egyik leghatékonyabb politikai zsurnalisztáj ává.. A tudósok és írók mellett azonban figyelmet kell fordítani az itt tanult hivatalnokgarnitúrára is. A porosz fejlődésben oly fontos szerepet játszó Freiherr von Stein mellett nem hiányoztak leendő magyar „közéleti férfiak" sem. Számunkra, illetőleg a korabeli magyar politikusok számára, az a leglényegesebb, hogy Schlözer élt a hannoveri szabadsággal, különösen a cenzúra szabadságával, de a poroszok nagyságát csodálta. A felvilágosult abszolutizmus híve. Az orosz Katalin ennek az uralmi szisztémának egyik képviselője, akinek személyes jóindulatát érezhette, és ez tevékenységének megítélésében nem kis mértékben befolyásolta. Porosz Frigyest, akit előadásaiban gyakran „Egyetlen" Frigyesnek nevez, nem ismeri közvetlenül, de Berlinnel —Potsdammal, annak vezető politikai és értelmiségi köreivel jó kapcsolatai vannak. Sűrűn levelezik Zedlitz miniszterrel, aki a közoktatásügyben a normál-iskolákért harcol, s közép- és kelet-európai viszonylatban magas színvonalú gimnáziumok megteremtője porosz földön.11 () az, aki Schlözert igyekszik a hallei egyetem számára megnyerni. Schlözer kitér a meghívás elől, de egyben hitvallást tesz porosz-barátsága mellett: „Ezt a kormányzatot tartom századunkban a legtöbbre, s ha csak munkaszobámból szemlélem is, látom, hogy széleskörű tevékenysége túlszárnyalja a porosz monarchia erejét. Ebből arra a következtetésre jutok, hogy a munkakedvet a világ egy kormányzata sem becsüli meg ennyire." Szívesen lenne egy, még ha kicsiny kerék is, a porosz államgépezetben. Ennek a vágyának -0 J. S. Pütter : Selbstbiographie zur dankbaren Jubelfeier seiner 60jährigen Professorstelle zu Göttingen. Göttingen. 1798. Bd. II. 374 1. A hallgatók társadalmi összetételéről Schlözer is beszámol, amikor azt részletezi, hogy mennyi jövedelme van ún. „privátkollégiumaiból". „Dass das Kollegienlesen hier so ungewöhnlich einträglich ist, ist lokal. . . unter unsern 800 Studenten sind wohl 700 wohlhabende: auf anderen Universitäten ist die Proportion umgekehrt." Ohr. v. Schlözer : i. m. II. 30. 1. 11 H. Brunnchwig : La crise de l'état prussien à la fin du XVIII. siècle et la genèse de la mentalité romantique. Paris. 1947. 32, 30, 32. 1.