Századok – 1963
Tanulmányok - H. Balázs Éva: A magyar jozefinisták külföldi kapcsolataihoz 1187
I 1 192 H. BALÁZS ÉVA anyagi és erkölcsi okokból nem tehet eleget, és különben is „Frigyes meghalhat, a porosz tudomány ilven vagy olyan úton elveszítheti Zedlitzét és akkor a szegény professzort elsodorná az ellenszenv és irigység áradata".12 A porosz kapcsolatok szintjére jellemző Schlözernek Carmer kancellárral folytatott levelezése;1: i 1788-tól egészen 1793-ig folyik levelezése az egykor mindenható majd sértődötten mellőzött Hertzberg államminiszterrel, aki ez idő tájt politikai emlékiratain dolgozott és 1756-tól 1792-ig kívánta publikálni a porosz diplomáciai kapcsolatok iratait — közöttük a lengyel tárgyalásokat, s a reichenbachi egyezményt megelőző levelezések iratanyagát.14 A porosz államférfiak érdeklődése Schlözer iránt természetesén kiváltotta a göttingai professzor fokozódó rokonszenvét a poroszok iránt. S ennek előadásaiban, folyóiratában mindig hangot is adott. A Habsburg felvilágosult abszolutizmussal is ha ugyan lehet ilyen általánosságban egyáltalán szólni — szintén szívélyes Schlözer kapcsolata. Az osztrák udvarban figyelemmel kísérték folyóiratát, állítólag Mária Terézia ennek bírálatától tartva utasította vissza az államtanács némely javaslatát. II. József számára pedig kétségtelenül hasznos volt a reformokat üdvözlő lelkes hangvétele. Schlözer egyik levelében utal is arra, hogy meghívták a bécsi egyetemre,1 5 — tudományos tekintélyét kétségkívül már régen megbecsülték, és a kor legnagyobb osztrák államférfia, Kaunitz kancellár Lengyelország felosztása idején akarta szolgálatait igénybe venni.18 A bécsi felvilágosult kormánykörökkel van tehát kapcsolata, s kétségtelen, hogy II. 12 Clir. r. Schlözer : i. m. II. 29. és 31.1.Schlözer Zedlitzhez, Göttingen. 1778. ápr. 22. 13 Uo. 38 — 42. 1. 14 Uo. II. 13. 1. Schlözer Hertzberghez. Göttingen. 1791. dec. 11. „Da der grosse Mann des achtzehnten Jahrhunderts Friedrich H. ist, und dessen Name kein Historiker ohne den Namen Hertzberg denkt", mindenki csodálkozik Hertzberg jelenlegi helyzetén. 15 Uo. I. 289.1. Schlözer feleségéhez. Innsbruck, 1781. nov. 17. Von meiner Vocation nach Wien erzählt Dir vielleicht tlerr Pütter was. 16 Bécs, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Staatskanzlei, Wissenschaft und Kunst, Fasc. K. 4. Nota für den Professor Schlözer in Göttingen. A kancelláriai előadó Kaunitzru es az uralkodóházra hivatkozva felkéri Scklözert, hogy a lengyel határokra „OskoW und Dir" с. 1773-ban megjelent munkájában ígért kutatásait folytassa. ,,Es würde der Herr Professor hiedureh nicht nur dem Ah. Hof einen sehr angenehmen Gefall erwiesen haben; sondern der unterzeichnete befindet sich auch von seiner Hochfürstlichen Durchlaucht, dem geheimen Hof- und Staatskanzler Fürsten v. Kaunitz-Rittberg bewältiget, an demselbon die feierliche Zusicherung einer sowohl seiner schätzbarsten Verdiensten und der Wesentlichkeit seiner gelieferten Arbeit, als der Würde und weltbekannten Grossmuth ihrer Majestäten angemässenen Belohnung gelangen zu lassen." Ennek az iratnak nem mellékes magyar vonatkozásaira lásd W. Pillich : Staatskanzler Kaunitz und die Archivforschung 1762—1792. Festschrift des H. H. und St. Archivs, 1949. Bd. I. 103 — 104. 1. Pillich kimutatja, hogy Lengyelország felosztására történeti érveket keresve az udvar megbízta Rosenthal udvari levéltáros mellett Kollár Ádám Ferencet, a bécsi udvari könyvtár vezetőjót. A megbízást 1771 januárjában kapták, munkájukkal 1772 áprilisában készültek el. A munkálatba bevonták Benczúr József késmárki rektort is. Egyéb történeti monográfiák már tisztázták Schlözer és Kollár tudományos kapcsolatát. Ld. Tibensky : i. m. ós Dümmerth D. Fii. K. 1963. Ami számunkra új, az az indirekt kapcsolat Benczúr József és Schlözer között. Egy cél érdekében munkálkodtak, tevékenységük, ha nagy szintkülönbséggel is, de érintkezett. Benczúr József a felvidéki evangélikus értelmiség kimagasló alakja, aki késmárki, majd pozsonyi rektorsága idején igen széleskörű hatást gyakorolt nemesi és polgári származású hallgatóira. Az 50-es években a jénai, majd hallei egyetem hallgatója volt, váltakozva t anított Késmárkon és Pozsonyban. 1771-ben jelent meg Bécsben az a munkája, melyben a Galíciával és Lodomériával kapcsolatos igényeket támasztotta alá. Régi barátság fűzte Kollárhoz, aki viszont az 1 764-es országgyűlés nemesi indulatait váltotta ki, támo-
