Századok – 1963
Tanulmányok - H. Balázs Éva: A magyar jozefinisták külföldi kapcsolataihoz 1187
1188 H. lïALAZS ÉVA keletkezett Lomonoszovval, aki az ébredő orosz nemzeti öntudat és az önálló lábra álló orosz tudományosság nevében sem Schlözer, sem mások téves nézeteit nem fogadta el.3 Az 1761—65-ös évekre esik Sehlözer első oroszországi tartózkodása. Egész ottléte alatt megsínyli az Akadémia állami vezetőségének, az ún. kancelláriának és a tudományos vezetőszervnek, a konferenciának egymással vívott harcait. Csak jelentéktelen adjunktus, akinek megbízatása a krónikák tanulmányozására szorítkozik, s azonkívül Razumovszkij herceg magániskolájában oktat arisztokrata fiatalokat. De svédországi tapasztalatai — éppen ottlétekor folyt egy nagy, országos statisztikai felmérés — rendkívül fogékonnyá teszik az orosz fejlődés jelenségei iránt. Magántanítványainak statisztikai előadásokat tart, melyeket úgy is nevezhetnénk : legújabbkori egyetemes történeti előadások. Az egyes országok jelenkori állapotát adja elő, ezt a történeti fejlődésre alapozza, minél több illusztráló számadat kíséretében. Az orosz statisztika újjászervezése érdekében kérdőíveket dolgoz ki, melyeket az egyházközségeknek kíván szétküldeni. Törekvései megnyerik II. Katalin tetszését, támogatásával — bár Lomonoszov ezt ellenezte — rendes akadémiai tagságot nyer el, s a cárnő tanulmányutat is engedélyez számára. Német könyvtárakat kíván látogatni, külföldi forrásokat tanulmányozni, úgy véli, csak ezek segítségével írhatja meg Oroszország történetét. 1765-ben négy orosz diákkal hazamegy Göttingába, s itt egy évig valóban orosz történettel foglal- / kőzik, orosz és skandináv történeti munkákat ismertet, s ezeket nyelvtudása révén a német olvasók számára hozzáférhetővé teszi. ] 766-ban —- nem szívesen — visszatér Pétervárra. Ekkor azonban már minden vágya az, hogy Göttingában maradhasson. Itt szeretne tanítani, innen akarná a világot, elsősorban Franciaországot és Itáliát bejárni. Újból kérvényt ad be a cárnőhöz, újabb tanulmányút engedélyezését kéri, mindössze másfél évi időtartamra. De amikor erre az engedélyt megkapja, két hatalmas láda kézirattal vág neki az útnak, szemmelláthatóan azzal a céllal, hogy további munkáját már otthonában folytathassa. Egymást követik az orosz viszonyokról írt könyvei, — ezek közül a „Das neuveränderte Russland"-ban kiadja II. Katalin híres instrukcióját, mellyel a reformmunkálatokat megindította, Rövid orosz története előbb francia, majd orosz, német és olasz nyelven jelenik meg. 1771-ben nagy tudományos tekintélyt szerez számára az „Allgemeine nordische Geschichte", mely általában a szláv népek, de elsősorban az oroszok történetével foglalkozik, E munkája azért is nevezetes, mert nagy figyelmet fordít benne a magyarországi szlávokra, elsősorban a szlovákokra, s felhasználva a szentpétervári akadémikus, a szintén német E. Fischer szibériai expedícióinak eredményeit, a finnugor rokonság akkor még teljesen új — s az akkori magyarok számára nehezen elfogadható — tételét hangoztatja,4 Ekkor már göttingai professzor. Az orosz kormány feloldotta kötelezettsége alól. Megkezdi rendkívül hatékony otthoni pedagógiai munkásságát, s bár szakja az „északi történet" lenne, egyetemes történetet, statisztikát s ún. politikát oktat. Gatterernek, a göttingai történelem professzornak, csak 30 beirat-3 E. Winter : Schlözer und Lomonosov. Lásd Lomonosov, Schlözer, Pallas. Deutsch — russische Wissenschaftsbeziehungen im 18. Jahrhundert. Quellen und Studien zur Geschichte Osteuropas. Bd. XII. Berlin 1962. 107— 1 14.1. A tanulmánykötetet is К. Winter szerkesztette. 4 J. Tibensky : Schlözers Bedeutung für die Ansichten über clie Slawen. Lomonosov, Schlözer, Pallas, 228-244. 1.
