Századok – 1963
Tanulmányok - H. Balázs Éva: A magyar jozefinisták külföldi kapcsolataihoz 1187
V 1U-K A MAGYAR JOZEFINISTÁK KÜLFÖLDI KAPCSOLATAIHOZ 1. Schlözer és magyar tanítványai Mindazok a magyar történészek, akik a XVHI. század utolsó évtizedeivel s a századfordulóval foglalkoznak, találkoztak August Ludwig Schlözer (1735—1809), a göttingai egyetem neves tanára, az ismert és rettegett publicista nevével. Életrajzi adatait ismerjük.1 Lelkész családból származott, a wittenbergi egyetemen hallgatott teológiát, majd J. MTGesner; a filológus, és főként J. D. Michaelis, a kiváló orientalista híre Göttingába vonzotta. Az utóbbi tudományos tevékenysége döntő hatással volt a fiatalemberre. Hoszszabb keleti utazást tervezett, s hogy ezt anyagilag megoldhassa, házitanári állást vállalt Svédországban. Hasonló célból ment Szentpétervárra és az ottani Akadémia kötelékében dolgozott. Ezt követte négy évtizedes göttingai professzorsága, melynek során sokoldalú magyar kapcsolatai kialakultak. Hogy ezeknek a magyar kapcsolatoknak nagyobb figyelmet kellene szentelni, arra E Winter munkássága hívta fel figyelmünket. A jozefinizmus kiváló kutatója 1961-ben tartalmas bevezetéssel forráskiadványt jelentetett meg Schlözerről.2 A munka Schlözer egész életművének csak egy — bár fontos és tekintélyes — részét taglalja, azt a néhány évet, amelyet Oroszországban töltött, azokat a munkálatokat, amelyeket később az orosz történet forrásainak szentelt, s általában azokat a fáradozásokat, amelyekkel Schlözer Európa tudományos köreinek figyelmét az orosz fejlődésre fel akarta hívni. Ismeretes, hogy Schlözer szentpétervári tartózkodása idején elsősorban a korai orosz történet forrásaival kezdett foglalkozni, és egyik megalapítója lett annak a téves elméletnek, mely az orosz államalapítást a normannoknak tulajdonítja. Ebben része volt a cári udvarnak is, amely igényelte és támogatta a germánság szerepét kiemelő elméleteket. Az I. Péter alapította Akadémiára egymásután hívtak meg német tudósokat, — elég ha Eulerre, a nagy matematikusra utalunk, — a társadalomtudományokban is nagy szerepe volt a németeknek, így G. F. Müllernek, J. D. Schumachernek, és J. K. Taubertnek. De a normannista elmélet nemcsak külső hatásra jött létre, — Schlözer tudományos meggyőződéséből fakadt. Emiatt, a korai orosz krónikák iránti érdeklődése, s azon célja miatt, hogy megírja Oroszország történetét, állandó, egész ottani tartózkodását megnehezítő ellentéte 1 Allgemeine Deutsche Biographie. Leipzig. 1890. Bd. 31. Г. Г-rensdorff cikke. Ennek legfontosabb forrásmunkája magának Schlözernek az önéletírása: A. L. v. Schlözers öffentliches und Privatleben, 1761—65. Göttingen, 1802. Az egész életműre kiterjed és forrásokat is közöl fia, .Christian Schlözer hasonló című munkájában, mely 1828-ban jelent meg két kötetben, Lipcsében. 2 August Ludwig von Schlözer und Russland. Quellen und Studien zur Geschichte Osteuropas Bd. XI, Berlin. 1961. 1 Századok
