Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1139

1 1180 KRÓNIKA ményeit ismerhetjük meg. E fejezetben az értekezés behatóan elemzi azokat az okokat, melyek a fegyverszüneti egyezményben vállalt 8 hadosztály felállítását és harcra mozgósítását késleltették. A disszertáció második fejezete a hadsereg helyzetét és szerepét elemzi a munkáshatalom győzelméért folytatott harc éveiben. A fejezet kitér a hadsereg szerepére az újjáépítésben, tárgyalja az 1946-os létszámcsökkentés okait és kihatásait, a határőrség munkáját és bemutatja a népi demokratikus erők és a reakció küzdelmét a hadseregért. A munka befejező fejezete a haloldali fordulat folyamatát, a honvédségnek a proletárdikt atúra néphadseregévé való átszervezését mutatja be. Az értekezést a párt 1948 őszén megtartott V. katonai konferenciájának ismertetése zárja be. Lackó Miklós kandidátus opponensi véleményének bevezetésében rámutatott a tanulmány felfogásának helyességére. Kiemelte a levéltári források gazdagságát, helyes kezelését. Bíráló megjegyzéseit néhány fontosabb probléma köré csoportosította. Nem találta kielégítőnek az ország — tanulmány megrajzolta — külső és belső helyzetképét és ezzel összefüggésben az új hadsereg tényleges szerepéről adott jellemzést sem. Kiemelt néhány, az értekezés által nem érintett problémát: elsőként a szovjet hadsereg szerepének, jelentőségének kérdését, s ezzel összefüggésben azt a tényt, hogy a magyar hadsereg a forradalmi átalakulásban nem töltött be elsőrendű szerepet. Rámutatott arra, hogy a pártnak az adott viszonyok között nem kellett feltétlenül ragaszkodnia a hadsereg teljes kommunista kézbevételéhez. Ezek a kérdések, bár igen fontosak, az értekezésben válasz nélkül maradnak. Másik bíráló megjegyzése főleg a tanulmány megrajzolta össztörténeti képet érinti. Túlzásnak mondotta azt az állítást, hogy Horthyék csak azért tárgyaltak a munkásság képviselőivel, hogy kipuhatolják erejüket. Nem találta a valósághoz hűnek az ország fel nem szabadított lakosságának és a bomló fasiszta hadsereg katonáinak politikai arculatáról rajzolt képet sem. Hiányolta, hogy a tanulmány a népi demokratikus fejlődés több fontos állomását csak röviden és helyenként pontatlanul jelzi. Nem találta kielégítőnek az MKP III. Kongresszusáról szóló néhány sort sem, miután ezek, mint mondotta, nem a kongresszus legfőbb elvi mondanivalóját emelik ki. Ugyancsak kifogásolta azt a megállapítást, hogy az ellenzéki pártok nyíltan fasiszta programmal léptek fel. Nem értett egyet azzal sem, hogy a szerző a baloldali népi erőket a „demokratikus" kifejezéssel jelöli, helyesebbnek tartaná a „népi demokratikus " erők, vagy a „népi baloldal" kifejezésnek használatát. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a tanulmány igyekszik sokoldalú képet nyújtani a hadsereg problémáiról, de a munkában megtalálhatók a sematizmus ós a történeti helyzet szépítésének bizonyos nyomai. Példaképpen említette a hadifogolytáborokban levő katonák jelentkezését az új hadseregbe. Hiányolta a Szovjetunióba került hadifoglyok helyzetének vizsgálatát és a hadifogoly iskolák ismertetését. Véleményét összegezve, 'Lackó Miklós Mucs Sándor disszertációját szorgalmas kutatómunka eredményének mondotta. Rámutatott az alap-koncepció helyességére, megállapította, hogy a munka pozitívumai túlszárnyalják gyengeségeit. Liptai Ervin kandidátus opponensi véleményének bevezetésében a tudományo kutatás eddig fel nem tárt területének vizsgálatát méltányolta az értekezésben. Hangsúlyozta, hogy a disszertáció fő vonalában helyesen mutatja be a fontos történelmi korszak egyik lényeges területét. A disszertáció értékeléseivel, elemzéseivel általában egyetértett. Kritikai észrevételeire áttérve, elsősorban a rendelkezésre álló forrásanyag elégtelenségére mutatott rá. E tényben jelölte meg az értekezés statikus voltának okát. A kommunista párt tevékenységének rajzát szintén a fenti oknál fogva találta hiányosnak. Az opponensi vélemény szerint az értekezés néhány kérdése nagyobb elmélyülést kívánt volna meg. Rámutatott a disszertáció több ellentmondására is, mint pl. a toborzással foglalkozó részekre. A disszertáció néhány megállapítását részleteiben tette vita tárgyává. Kitért a szervezés kérdésében elfoglalt álláspont bírálatára, foglalkozott a pártszervezetek feloszlatásának kérdését tárgyaló részletekkel. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a disszertáció néhány fogalmazása úgy érthető, mintha tudatos kártevéssel gyanúsítaná a határozat hozóit. Történetietlennek mondotta a Kossuth-körök szerepének taglalását is. A továbbiakban az opponens rámutatott, hogy a tanulmány pártossága helyenként frázisosságban nyilatkozik meg. Néhány pontatlan fogalmazás is előfordul az értekezésben. Végezetül néhány szerkezeti hibára hívta fel a figyelmet. Mucs Sándor válaszában megköszönte a bíráló megjegyzéseket, kifejtette, hogy általában egyetért velük, majd néhány problémára részletesen reflektált. Elsősorban Lackó Miklós kandidátusnak a "hadsereg jellegét és esetleges állásfoglalását illető észrevételeivel kapcsolatban fejtette ki véleményét. Elfogadta opponensének bírálatát, miszerint nem elég sokoldalúan tárgyalja azt a problémát, hogy a népi baloldal milyen tényezőkre alapozta a hadsereg építésével kapcsolatos politikáját. E kérdésben a