Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1139

FOLYÓIRATSZEMLE MAGYAR FOLYOIRATOK Acta Historica A folyóirat e/.óvi első-második kettős száma elsősorban az újabbkori történelemmel foglalkozik. Horváth Zoltán: The rise of nationalism and the nationality problem in Hungary in the last decades of dualism c. cikkében a nacionalista ideológia szerepét vázolja elsősorban a nemzetiségi kérdéssel való összefüggésben. Alapgondolata, hogy a magyar nacionalista szemlélet, amely az egész akkori magyar társadalmat áthatotta, a dzsentri réteg érdekeit tükrözte. A magyar polgári fejlődés gyengeségében látja döntő okát annak, hogy a polgárság nem tudott saját ideológiát szembeállítani a dzsentri szemlélettel, hanem maga is átvette annak nacionalizmusát. Ugyancsak a dualizmus korával foglalkozik Tokody Gyula : Die Pläne des Alldeutschen Verbandes zur Umgestaltung Österreich-Ungarns c. cikke. Tokody elemzése megmutatja, hogy a hirhedt pángermán szervezet a múlt század kilencvenes éveitől kezdve a Monarchia annektálásának eszméjét képviselte Németországban. A cikk két nagyobb fázisát különbözteti meg ezeknek a terveknek. A kilencvenes években az Alldeutscher Verband törekvése a Monarchia nem-német államainak germanizálása, majd Németországtól függő kis államokra való felbomlasztása. A huszadik század első éveitől kezdve azonban ez a politika megváltozik, mivel a Schönerermozgalom bukása és a német—osztrák külpolitikai kapcsolatok szorosabbá válása szükségessé teszi Németország számára a Monarchia adott keretek között való fennmaradását. Ettől kezdve az Alldeutscher Verband tervei Németország ós Ausztria kapcsolatainak szorosabbra fűzésére irányulnak. Ezek az „alldeutsch" irányzatok igyekeznek együttműködni a Monarchia elnémetesítésén dolgozó „nagyosztrák" áramlatokkal. így pl. álláspontjuk közeledik Ferenc Ferdinánd körének álláspontjához. A cikk részletesen ismerteti a fontosabb pángermán röpiratokat, ós levéltár anyag alapján tárgyalja a német, osztrák és magyarországi pángermán köröknek egy vitáját, amelyben különösen érdekes a magyarországi pángermán csoport vezetőjének, Albert Ritternek állásfoglalása. A magyarországi pángermánok — mint kiderül — lelkes támogatói voltak a nagyosztrák terveknek. A második világháború alatti magyarországi ellenállási mozgalom egyik fontos fejezetét dolgozza fel Pintér István: Dannüe к isztorii Vengerszkogo Oszvoboditel'nogo Komiteta Nacional'nogo Voszsztanija c. tanulmánya: az 1944 őszén a Magyar Front katonai szervezeteként létrejött az illegális kommunista párt által kezdeményezett Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága történetét, A bizottság, amelynek vezetője Bajcsy-Zsilinszky Endre volt, az ellenállási mozgalomban résztvevő pártok és szervezetek küldötteiből és németellenes katonatisztekből állt. Feladata először a németellenes beállítottságú katonai egységek felkutatása és a mozgalomba való beszervezése volt, később pedig egy katonai felkelés előkészítése Budapest felszabadítására. A cikk részletesen ismerteti a bizottság szervezeti felépítését, és szinte napról-napra haladva tudósít rövid életű tevékenységéről. Különös figyelmet szentel a polgári beállítottságú katonai vezetők és a mozgalom kommunista vezetői közötti nézeteltérésnek a partizánharc kérdésében. (A Kis János-vezette tiszti csoport ellenezte a partizánharc megindítását, és kizárólag a felkelés előkészítésére akarta korlátozni a mozgalom szerepét.) A felszabadulást követő átmeneti időszak gazdaságpolitikájával foglalkozik Berend T. Iván : Der Schutz der Währungsstabilisation und der staatskapitalistische Weg der Kapitalenteignung in Ungarn (1946-47) c. munkája. Megállapítja, liogy az 1946-os valutastabilizáció után Magyarországon a MKP kezdeményezésére szigorúan államilag irányított, erősen deflációs gazdaságpo-13 Századok 1963/5.