Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1139

1144 FOL YÓI I! ATSZEMLE litika alakult ki. Ez, kikapcsolva a nagybankokat, teljesen a Nemzeti Bank irányítása alá helyezté a magánkézben levő nagyipárt, alacsonyan tartotta a forgalomban levő pénzmennyiséget (defláció), ugyanakkor leszorította az árakat is. Ez a rejtett tőketartalékok mobilizálását és a tőkének az újjáépítés szempontjábó legfontosabb iparágakba való irányítását tette lehetővé. A tőkés nagyiparnak az államtól való szoros függősége létrehozta azt a tőkésgazdaságban lehetetlen helyzetet, hogy az alacsony árak többtermelésre serkentettek. A szabott árak és bérek megakadályozták a tőkét abban, bogy adóterheit a fogyasztóra hárítsa át. Ilymódon a tőkés osztály számára a termelés egyre inkább elvesztette rentabilitását. Az állami gazdaságpolitika, amely a tőke létalapját egj're jobban összezsugorította, ilymódon közvetlenül előkészítette az államosítás előfeltételeit. A szerző fentiek alapján az 1946 — 47-es állami gazdasági irányítást mint a szocializmusba való átmenet gazdasági formáját, mint NEP-típusú á 11 amkapita 1 istji politikát értékeh, részletesen foglalkozik a szocializmusba való átmenet gazdasági formáinak — ezen belül különösen az államkapitalizmusnak — általános elméleti problémáival. Az államkapitalista út magyarországi formáját viszonylag békés jellege alapján az átmenet előnyös formájának tekinti. A dokmentum-rovatban közli a folyóirat Heckenast Gusztáv : Das Eisenhüttenwesen in Ungarn am Anfang des 18. Jahrhunderts c. írását, amely közli a tárgyalt korszakban Magyarországon található vaskohók jegyzékét s a kohók topográfiai elhelyezkedését. A kohók technikai színvonaláról szólva megállapítja, hogy ez igen különböző volt. Kifejti, hogy a kohók a fiskus, a városok és különböző rendű magánszemélyek birtokában voltak. A szerző behatóan tárgyalja a Rákóczi-szabadságharc alatti helyzetet. Ezzel kapcsolatban ábrázol néhány tipikus polgári életpályát, a munkások társadalmi helyzetét, megállapítva, hogy a kohótulajdonosok céhmesteri rangúak voltak, a munkások pedig részben iparoslegények, részben jobbágyok. Összefoglaló megállapítása, hogy Magyarországon a vasgyártás a 18. század elején elérte a kapitalista fejlődés küszöbét. A folyóirat dokumentum-rovatában található Jemnitz János : The relations of the American and the American-Hungarian labour movement as revealed in the correspondence of Ervin Szabó с. forrásközlése, illetve forrásismertetése: Szabó Ervinnek Pór Ödönnel, Bolgár Elekkel, Bárd Imrével és Baseli Imrével folytatott levelezése 1904—1911 között, amelyben utóbbiak a New-vorki munkásmozgalom helyzetéről közölnek tudósításokat. Jemnitz publikációja levélszövegeket és a levelezés körülményeinek ismertetését tartalmazza. Párttörténeti Közlemények Az 1963/1. számban jelent meg Bánki György : A népgazdaság szocialista átszervezése és az öthónapos tevv с. tanulmánya, amely tematikailag szorosan kapcsolódik Berend T. Iván fentebb ismertetett cikkéhez. A mü a szocialista gazdaságvezetési rendszer kialakítását ábrázolja az államosítás után, és ezen rendszer funkcionálása első próbájának — a hároméves terv hat áridő előtti befejezése megszervezésére 1948-ban indított öthónapos tervnek — adja közgazdasági elemzését. A tanulmány behatóen elemzi az államosítás létrejöttét meghatározó kül- és belpolitikai helyzetet, kiemelve mindazokat a tényezőket, amelyek a szociálist a építés megindítása számára kedvező feltételeket biztosítottak (a baloldal győzelme az 1947-es választásokon, a baloldali erők győzelme a szomszéd országokban), mind pedig azokat, amelyek a meginduló szocialista fejlődés számára eleve kedvezőtlen körülményeket teremtettek (a Kominform Jugoszlávia elleni politikája, a hidegháború megindulása). Ez utóbbi tényezők a szocialista építés ütemének bizonyos méretű erőltetését eredményezték. Az új gazdaságvezetósi struktúra kialakításának első lépéseként leírja a bankrendszer átszervezésének, a Nemzeti Bank központi állami ellenőrző szervvé fejlesztésének történetét. Itt utal arra,, hogy ez a szovjet gazdasági modell túlzott figyelembevételével t ört ént, s t öbbek között, ennek eredményeként, a hitel.szervezet oly módon alakult ki, hogy kizárólag a pénzeszközök állami felhasználását támogatta, és korlátozott minden nem-állami (pl. vállalati) pénzügyi tevékenységet. Elemzi az. 1946 — 47-es gazdasági politika (magánkézben levő üzemek nagymértékű megadóztatása) következtében eladósodott üzemek szanálásának sikeres és gyors végrehajtását. Részletesen ismerteti a gazdaság irányító szerveinek kialakulását. Itt kifejti egyrészt, hogy az akkor létrejött vezetési struktúra első próbája — az öthónapos terv — révén eredményesnek bizonyult, ugyanakkor azonban behatóan elemzi ennek a struktúrának hibáit: a vezetés túlzott központosítását, — a túlzott centralizáció kialakulásának igen finom analízise az iparigazgatóságok és az ipari központok kialakulásának története, ahol ábrázolja, hogyan uralkodtak el a vertikális irányító szervek, a horizontális, üzemek tevékenységét koordináló, üzleti jellegű funkciókat..