Századok – 1963

Tanulmányok - Nemes Dezső: Az 1927. évi olasz–magyar szerződés 1017

AZ 1927 . ÉVI OLASZ—MAGYAR SZERZŐDÉS 1047 A szociáldemokrata pártvezetőség a szovjetellenes propaganda folytatá­sával bizonyítja ismét, hogy ellensége a kommunistáknak. Május 29-én, vasár­nap népgyűlést tart Budapesten a Tattersallban, ahol Propper Sándor kép­viselő szidalmazza az olasz fasizmust és az orosz bolsevizmust, — persze a ,,tiszta parlamentarizmusért" való küzdelem jegyében. ,,A túlsó oldal köszönje meg — mondja Propper —, hogy van olyan munkásosztálya, amely a fokoza­tos fejlődés álláspontját vallja."4 3 Gyanúsítások helyett tehát köszönetet vár a „túlsó oldaltól", az uralkodó osztályoktól, mert úgy érzi, hogy tevékeny­ségükért köszönet jár. Az angol munkáspárt fent említett állásfoglalásának az ismertetéséért és támogatásáért azonban a „túloldal"', a magyar uralkodó körök háborúra éhes tábora nem mond köszönetet ; hanem vár, hátha más kormányok is követik a Baldwin-kormány akcióját. A KMP az olasz-magyar szerződésről s a szociáldemokrata párt állásfoglalásáról Az illegális kommunista pártnak ebben az időben nem volt magyaror­szági sajtója, s rendkívül súlyos körülmények között folytatta tevékenységét. 1927 február végén ugyanis a rendőrség letartóztatta a KMP-nek több mint ötven tagját, köztük a párt itthoni vezető szervének tagjait, Szántó Zoltánt, Pohl Sándort és társait, továbbá a Magyarországi Szocialista Munkás­párt vezetőit, köztük a párt elnökét, Vági Istvánt. Az olasz—magyar szerződés előkészítése idején indított a kormány rendőri és csendőri rohamot az MSZMP ellen, hogy a rendőri zaklatással amúgyis korlátozott tevékenységét teljesen lehetetlenné tegye, s e pártot lényegében véve megsemmisítse. Az MSZMP elleni akció során jut el a rendőrség a KMP itthoni illegális központjának tag­jaihoz is, akik részben az MSzMP-ben dolgoztak, annak vezetői is voltak. Bizonyos, hogy a kormány nem véletlenül indított éppen abban az idő­ben újabb rendőri rohamot a félig-meddig legálisan tevékenykedő MSZMP megsemmisítésére, amikor az olasz — magyar barátsági szerződés megkötésére készült; a baloldali munkásmozgalom elleni terrorhullám szerves része a Mussolini—Bethlen találkozó hazai „előkészítésének", az olasz—magyar szer­ződéssel szembeni ellenállás elfojtásának. A február végi lefogások utáni további rendőri akciók lehetetlenné tették az MSZMP bármiféle érdemleges működését, s megszűnt annak a lehetősége is, hogy esetenkénti legális kiadványok, MSZMP lapok, ha csak egyetlen számban is, megjelenhessenek. A KMP-nek illegális újságja még nem volt, s csak a Bécsben megjelenő havi lapja, az Új Március útján világította meg a párt állás­pontját az olasz —magyar szerződéssel kapcsolatban is. Ennek jobb megértése céljából szükséges, hogy a párt harcának hazai körülményeiről egyet-mást még megemlítsünk. Szántó, Vági és társaik lefogását a lapok március 1-én adják hírül. Ezt követi egy széleskörű kommunistaellenes és szovjetellenes uszítás, ami jól bele­illeszkedik a Baldwin-kormány által szervezett nemzetközi szovjetellenes kampányba. A magyarországi jobboldali körök a szociáldemokrata párt ellen is rendszeresen uszítanak. Ennek során gyakran vádolják a szociáldemokrata pártot a kommunistákkal való elvrokonsággal, újra és újra felhánytorgatják 43 Népszava. 1927. máj, 31. 7 Századuk 1963/5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom