Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
KÜZDELEM A TEKVGAZDASAGÉIÎT 103 millióban határozta meg a 3 esztendő alatt beruházandó összeget. A beruházásokból 2000 millió forint, vagyis 30,4% a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a falusi lakosság anyagi és kuturális jólétének emelésére — ebből 912 millió közvetlenül a mezőgazdaságra (8%; 1745 millió forint, vagyis 26,5% a bányászat és az ipar termelőképességének növelésére; 1676 millió forint, vagyis 25,4% a közlekedés és posta javítására; végül 1164 millió forint, vagyis 17,7% építésügyi, szociális és kulturális célú beruházásokra esik. A mezőgazdaságban a terv az 1949/50-es évre a növénytermelésben 93, az állattenyésztésben 86%-os színvonal elérését irányozta elő, az 1938/39-es évhez képest. Kedvezőbb fejlődési lehetőséggel számolt a terv a bányászatban, ahol 38, és a gyáriparban, ahol 27,5%-kal magasabb termelést irányzott elő, az 1938-as évben elért termelési mennyiségeknél. Ezen belül különösen a gépipart (164%), az elektromos energia termelést (142%) és a vegyészeti ipart (140%) kívánták előtérbe állítani. A nemzeti jövedelemnek az előirányzat szerint 14%-kal kellett meghaladnia a háború előtti szintet, bár — figyelembe véve a jóvátételi és egyéb nemzetközi kötelezettségeket — ez mindössze 3%-kal magasabb belföldi fogyasztásra rendelkezésre álló jószágmennyiségben kellett hogy realizálódjék. Tekintettel arra, hogy a 3 éves terv időszakában a nemzeti jövedelem elosztásában a dolgozók javára történő változás már eleve lehetővé tette, hogy az életszínvonal a 3 éves terv végére ennél jelentősebben emelkedjék.16 1 A magyar 3 éves terv beruházási összege s egyéb célkitűzései egyébként viszonylag alacsonyak voltak, amint ezt a többi népi demokratikus ország beruházási tervével való összehasonlítás mutatja16 -: Ország Beruházás millió dollárban Beruházások megoszlása %-ban Ország Összesen Évente Mezögnzd. Ipar Közlekedés Egyéb Lengyelország 2000 666 31,4 27,0 41 ,6 Csehszlovákia 1400 700 7,0 36,0 22,0 35,0 Magyarország 560 187 30,4 26,5 25,4 17,7 Bulgária 221 111 6,0 45,0 15,0 34,0 Jugoszlávia 2900 580 8,0 43,0 26,0 23,0 A helyreállítási terv beruházásainak mértékét természetesen az is befolyásolta, hogy Csehszlovákia gazdaságilag erősebb volt, mint Magyarország; Lengyelország és Jugoszlávia háborús károsodása viszonylag jelentősebb volt.16 3 A terv előirányzatainak közzététele után az MKP és a szociáldemokrata párt a 3 éves terv kérdéséről számos gyűlést rendezett üzemekben, falvakban, körzeti pártszervezetekben. A gyűlések egyaránt azt a célt szolgálták, hogy a dolgozók minél szélesebb rétegei ismerkedjenek meg a terv nyújtotta perspektívákkal, tegyék magukévá a terv célkitűzéseit, s mind politikai, mind gazdasági érte-161 Az adatokat lásd: Magyarország hároméves terve. Bpest. 1947. 162 Jan Marczewski : Planification et croissance économique des démocraties populaires. Paris. 1956. I. köt. 149. 1. Az egy főre eső évi beruházás értéke dollárba : Csehszlovákia 58, Jugoszlávia 36, Lengyelország 27, Magyarország 20, Bulgária 16. 163 Lengyelország háborús vesztesége az 1938-as nemzeti jövedelem 350%-át tette ki, Jugoszláviáé 374, ezzel szemben Magvarországé 194% volt. Alarczewski : i. m. I. köt. 121. 1.
