Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
104 RÁNKI GYÖRGY lemben harcoljanak a célok valóra váltásáért. A kommunista párt — bárhelyesen úgy értékelte a terv elfogadtatását, mint a munkásosztály nagy politikai győzelmét — nem ringatta magát illúziókba a végrehajtás nehézségei felől. Tudatában volt annak, hogy a terv gazdasági célkitűzései rendkívül szívós termelési munkát kívánnak, s a terv végrehajtásának politikai feltételei, a burzsoázia 1947 tavaszi nagy veresége ellenére sem egyértelműen eldöntötték még. A munkásosztály támogatása nélkül a politikai és gazdasági küzdelem eredménytelenségre lett volna ítélve, s éppen e támogatás hatékonyságának biztosítása céljából javasolta a kommunista párt a tervmegbizotti intézményt. A 3 éves terv végrehajtásával kapcsolatos tervhivatali rendelet kötelezően előírta, hogy minden üzem jelöljön ki tervmegbizottat. A tervmegbizotti tisztséget egy, az üzemi bizottság által javasolt személy töltse be, akinek feladata ellenőrizni a terv végrehajtását, s erről rendszeres időközben jelentést adni az Országos Tervhivatalnak. A vállalat igazgatósága a tervmegbizotti munka elősegítése érdekében köteles a szükséges munkaidőkedvezményt biztosítani és betekintést engedni a vállalat üzleti ügyeibe, könyvvitelébe stb. Ez az intézkedés kétségtelen nagymértékű újabb kiterjesztését jelentette az üzemek munkásellenőrzésének. Egyben szerves folytatása volt a korábbi politikának, melyben az államhatalom tőke-ellenőrző és korlátozó szervei kiegészültek a munkásosztály közvetlen, alulról való ellenőrzésével, az üzemi bizottsággal. Igv tehát a felülről való ellenőrzés s korlátozás újabb szervvel, a Tervhivatallal egészült ki, s ez ugyanakkor párosult az alulról, a tömegek részéről való ellenőrzés újabb intézményével, a tervmegbizottival. A Gyáriparosok Országos Szövetsége természetesen több szempontból kritizálta a rendelettervezetet, s annak módosítására törekedett. A GyOSz mindenekelőtt azt szerette volna elérni, hogy a tervmegbizottat nem a munkások, hanem a gyár igazgatósága jelölje ki; az üzemi bizottságnak csupán a jóváhegyás jogát biztosítanák. További elképzeléseik a tervmegbizott hatáskörének s munkalehetőségének csökkentésére irányultak. Egyrészt korlátozni kívánták a tervmegbizott rendelkezésére álló munkaidőkedvezményt, másrészt azt javasolták — s ez volt a leglényegesebb —, hogy a tervmegbizott ne ellenőrzést gyakoroljon, csupán „megfigyelést"; ennek érdekében az üzleti ügyekbe való betekintés jogát is csupán a részletterv végrehajtásával közvetlenül kapcsolatos ügyekre kívánták korlátozni.164 Az Országos Tervhivatal természetesen nem fogadta el a GyOSz módosító indítványát, és lényegében az eredeti tervnek megfelelően adta ki a rendeletet. Ily módon a 3 éves terv elfogadtatásáért folytatott harc közvetlenül is növelte a munkásosztály gazdasági hatalmát, az üzemek munkás-ellenőrzésének kiterjesztésével. A nagybankok állami ellenőrzés alá vonása, végül pedig az Országos Tervhivatal felállítása olyan újabb gazdasági pozíciókat jelentett, melyek még kedvezőbbé tették a szocialista gazdaságért folytatott harc feltételeit, reális kilátásait. A munkásosztály számára kormányrendelettel biztosított 15%-os béremelés világosan mutatta a 3 éves terv fő célkitűzését, s midőn 1947. augusztus 1-én a Ganz villamossági gyár udvarán tett kapavágással jelképesen is megindult a 3 éves terv, a széleskörű bizalom mintegy nyilvános elismerésként jelezte, hogy a kommunista párt sikeresen zárta le az ország átalakításáért folytatott harcának egy szakaszát. RÁNKI GYÖRGY leä О. L. GyOSz 7. csomó.
