Századok – 1962
Közlemények - Juhász Gyula: Adatok Magyarország külpolitikájához a második világháború kirobbanása napjaiban. 1939 augusztus–szeptember 565
568 JUH.ÍSZ GYULA Csáky már 1939 áprüisában Cianohoz írt levelében kifejtette, hogy ha Magyarország nem is vesz részt a Lengyelország elleni háborúban, „semlegesek azért nem maradunk, hanem a német mobilizációval egyidejűleg mi is elrendeljük az általános mozgósítást. .. A mozgósított hadsereg nagyrészt Kárpátalján és a román határ közelében fog felvonulni, tekintettel arra, hogy a románok Lengyelország szövetségesei. . . Ha a román kormány erre tovább mozgósít — mert mozgósítását a mai napig is folytatja —, akkor rövid határidőre felszólítjuk, hogy szereljen le. Ha ezt nem teszi meg, ebből minden konzekvenciát levonunk."7 A Romániával szembeni területi revízió megvalósításának katonai előkészítése már 1939 tavaszán megkezdődött. Werth Henrik vezérkari főnök 1939. május 8-án elküldte a kormány tagjaihoz tervezetét a Románia elleni hadműveletek előkészítését szolgáló előmunkálatok megkezdéséről.8 Csáky május 11-én válaszolt Werth tervezetére. Válaszában kijelentette, hogy a Románia elleni hadjárat előkészítésének tervével egyetért, és a felkészülést szükségesnek tartja.9 Május 22-én pedig Werth, Bartha, Teleky és Csáky részvételével értekezletet tartottak, ahol a vezérkar tervezetét elfogadták.10 A Románia elleni támadás előkészületeinek megkezdésében minden bizonnyal szerepet játszottak azok az angol politikusoktól származó kijelentések, amelyekben a Romániának nyújtott angol garanciával kapcsolatban ismételten hangsúlyozták, hogy az csak Románia állami függetlenségére, de nem területi épségére vonatkozik.1 1 A magyar kormány Románia elleni háborús terveit természetesen valahogy bele kellett illeszteni a tengelyhatalmak terveibe, Teleki e lehetőségek felvetését is remélte a javasolt hármas találkozón. Werth vezérkari főnök 1939 augusztus elején, 10 nappal Teleki leveleinek elküldése után Rómába utazott, hogy megbeszéléseket folytasson Parianival, az olasz hadsereg vezérkari főnökével. Erre a megbeszélésre magával vitte a magyar vezérkar Románia elleni hadműveleti tervét. A tárgyaláson hangsúlyozta az olasz—magyar—német együttműködés gyakorlati megoldásának szükségességét anyagi és hadműveleti kérdésekben. Pariani kitérő választ adott a magyar vezérkari főnök kérdésére. A közös hadműveleti tervek kidolgozásával kapcsolatban pedig kijelentette, hogy részletes megbeszélésekre csak akkor kerülhet sor, ha a hadműveleti cél valóban Románia lenne, s csakis a németekkel együtt lehet a konkrét tárgyalásokat megkezdeni.12 7 Lásd az 1. sz. alatt közölt iratot. 8 O. L. Küm. res. pol. 1939 — 27 — 449. Werth tervezetében a közlekedési és híradóvonalak, valamint a hadiipar területén szabotázsakciók előkészítését, erdélyi fegyveres „önvédelmi szervezetek" létrehozását javasolta. Kifejtette, hogy előkészületeket tesz a Románia területét érintő baktériumháborúra (!). A szabotázsakciók biztosítására összeköttetés megteremtését vette tervbe. Javaslatot tett szóleskörű propagandatevékenység megindítására is. 9 O. L. Küm. res. pol. 1939-27-449. 10 О. L. Küm. res. pol. 1939-27-1017. 11 О. L. Küm. pol. о. 1939 — 27/7 — 2293 (1478). Barcza György londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek 1939. ápr. 13-án. Sargent, az angol külügyminisztérium politikai osztályának vezetője kijelentette a követnek, hogy az angol kormány ismeri azokat a nehézségeket, amelyek a magyar kormányra hárulnának egy olyan nemzetközi megállapodás folytán, amely Románia területi integritását biztosítaná. Ezért csak olyan megállapodás jöhet létre, amelyben Anglia Románia állami függetlenségét, de nem területi integritását garantálja. 12 Lásd a 4. sz. alatt közölt iratot.
