Századok – 1962

Közlemények - Juhász Gyula: Adatok Magyarország külpolitikájához a második világháború kirobbanása napjaiban. 1939 augusztus–szeptember 565

ADATOK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ 569 A rövidlátó elképzelések azonban hamarosan összeomlottak. Teleki leveleinek berlini visszhangja feltárta a tengelybarát politika tényleges következményeit, rávilágítottak arra az alárendelt szerepre, amelyet Magyarország a hitleri Németország terveiben játszott. Teleki leveleit felháborodva fogadták Berlinben. Ribbentrop kezdetben azonnali választ javasolt, amelyben a magyar kormány tudomására hozzák, hogy ha egy általános európai háborúra kerülne sor, amelyben Németország és Lengyelország egymással szemben állnak, Magyarország helye a tengelyhatalmak oldalán van.1

3 Ciano azonban lebeszélte erről a német külügyminisztert és a későbbi időpontra kitűzött Ribbentrop—Csáky találkozót tartotta előnyösebbnek.1

4 A magyar külügyminiszter augusztus 8-án utazott Berchtesgadenbe, ahol Ribbentrop jelenlétében Hitler fogadta. Hitler a megbeszélésen dühös szemrehányásokkal illette a magyar kormányt. Kijelentette, hogy Lengyelország nem jelent katonai problémát Németországnak és a lengyel-ellenes háborúban Magyarország katonai részvételére nem is számítottak. Nem felejtette el ezúttal hangsúlyozni, hogy Magyarország revíziós igényeinek kielégítése csakis Németország segítségével érhet el sikereket. Mindezek után azt is tudomására hozta Csákynak, hogy az adott katonai helyzetben a magyar reviziós követelések támogatására nincs lehetőség.1

5 Hitler közlései egyértelműek és világosak voltak. Ezért Csáky még a megbeszélések ideje alatt kérte, hogy Teleki mindkét levelét tekintsék megnemírottnak.1

6

Másnap a berlini követ hivatalos jegyzékben is közölte, hogy a magyar kormány a leveleket visszavonta.1

7 13 Akten . . . Serie D. (1937-1945), Band VI, 739. sz. irat 3. sz. jegyzete. Hitler Horthyhoz küldendő levelének tervezete a következőket tartalmazta: „Der Ungarische Ministerpräsident hat mir amtlich mitgeteilt, Ungarn könne, sofern die jetzigen Umstände keine ernsthafte Änderung erfahren, aus moralischen Gründen keine kriegerische Handlung gegen Polen vornehmen. Den Fall eines kriegerischen Konflikts zwischen Deutschland und Polen, den ich bekanntlich nicht suche, sondern zu vermeiden bestrebt bin, habe ich gegenüber der Ungarischen Regierung nicht zur Diskussion gestellt. Sollte es sich um einem lokalisierten deutsch-polnischen Zuzammenstoß handeln, so stellt sich die Frage einer ungarischen kriegerischen Handlung nicht. Läge aber ein allgemeiner europäischer Konflikt vor, in welchem Deutschland und Polen die Waffen kreuzen, so irre ich mich gewiß nicht in der Annahme, daß das Königreich Ungarn seinen Platz dort einnehmen wird, wo es im Geiste der deutsch-ungarischen Tradition, aus moralischen Gründen und wegen seiner wohl erwogenen Interessen auf dem Wege seines Wiederaufstiegs stehen muß und in den letzten Dezennien gestanden hat." Lásd még az 5. sz. alatt közölt iratot. 14

Akten . . . Serie D. (1937-1945), Band VI, 739. sz. irat. 15 Akten . . . Serie D. (1937—1945), Band VI, 784. sz. irat. „ . . . Eine weitergehende Unterstützung der ungarischen Revisionswünsche sei zurzeit mit Rücksicht auf die militärischen Gegebenheiten nicht möglich." 16 Erdmannsdorff budapesti német követ ezzel kapcsolatban a következőket írta a megbeszélésekről készített feljegyzésében: ,,. . . Der Herr Reichsaußenminister sagte mir, daß Graf Csáky in seiner Besprechung, die er heute mit ihm allein gehabt hatte, ihm zugesagt hätte, die beiden Briefe des Ungarischen Ministerpräsidenten an den Führer und Mussolini zurückzuziehen, da sie anscheinend leider mißverstanden worden seien. Er übernähme dafür die Verantwortimg im Namen der Regierung. Graf Csáky sagte mir auf der Rückfahrt, daß er Vorstehendes durch den Gesandten Sztójay uns offiziell mitteilen lassen werde. Eine entsprechende Benachrichtigung werde nach Rom ergehen. Für den ganz unwahrscheinlichen Fall, daß die Ungarische Regierung sein Vorgehen nicht billige, werde er demissionieren." Uo. 924—925. I. 17

Lásd a ß. és 7. sz. alatt közölt iratokat. 12 Századok