Századok – 1962
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795
800 SÁGVÁRI ÁGNES gyárat a visszavonuló német hordák pusztításai elől, és a megszökött gyárvezető kiürítő és megsemmisítő szándékaival szemben. . . a gyár vezetését a helyi hatóságokkal egyetértésben az üzem munkásai által megválasztott és a szegedi szakszervezeti tanács által jóváhagyott üzemi tanácsra bízták".9 Hasonló módon a kommunista párt javaslatára a Debreceni MÁV Főműhelyben is és a debreceni üzemek többségében is üzemi bizottság jött létre.1 0 A termelés minél gyorsabb megindításának kísérletei más új formákat is életre hívtak. így például a Debrecenben működő szakszervezeti vezetőség az elhagyott vállalatok értékeinek védelmére a gyárak további működésének hatékony elősegítésére a szakszervezet keretén belül úgynevezett Szakszervezeti Termelő Bizottságot állított fel, mely „felhívja a munkások figyelmét arra, hogy ahol a tulajdonos és a vezetők elmenekültek, ott elsősorban az üzem munkásai jogosultak átvenni az üzem vezetését. Mire jelen körülmények között megvan a jog, mód, és a lehetőség, hogy az engedélyt meg is kapják." Fenntartja a régi tulajdonos tulajdonjogát és az örökösök elsődlegességét működési engedély igénylésénél, ugyanakkor iparengedély kérése útján szorgalmazza — vegyék a munkások hamarosan kezelésbe a gyárakat.1 1 Lényegében azonos elveket képviselt a Szolnoki Cukorgyár Rt. „üzemi munkaügyi választmánya" által kinevezett „gyárvezetőség", mely a régi tulajdonjog fenntartása mellett a termelés folyamatosságát volt hivatva biztosítani.1 2 Azokban a hetekben a felszabadító hadműveletekkel párhuzamosan, szervezett központi irányítás nélkül, de a párt politikai célját alapjában helyesen értelmezve, sorra alakultak az üzemi bizottságok. Ezeket a népi szerveket a munkások kezdeményezése hívta életre, az ő természetes jogalkotásuk helyettesítette a szervezésre vonatkozó köröz vényeket, rendeleteket. Nem született ez időben még törvény a munkásellenőrzés bevezetésére, nem védte a bizottságokat az állam hatalma, — saját erejükre voltak utalva. ígaz, hogy akkor erő és szervezettség hiányában még a burzsoázia sem fejtett ki számottevő ellenállást.1 3 9 PI. Arch. 2/16—77. 1945. február. Közli: Munkásosztály az újjáépítésért. Dokumentumok. 28.1. 10 Néplap, 1945. jan. 28. Közli: Munkásosztály az újjáépítésért. Dokumentumok 28. 1. 11 „Miért is alakult tulajdonképpen a Szakszervezeti Termelő Bizottság." Néplap, 1944. dec. 17. 12 Központi Gazdasági Levéltár (a továbbiakban: KGL) Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fondja 217. csomó. Ipari Titkárság iratai, vállalatok 13a. II. Közli: Sárközi Zoltán : Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után. Levéltári Közlemények, 1960. 89. 1. Ennél határozottabb, a magántulajdon elvét már erősen vitató átmeneti igénybevétel törtónt a Salgótarjáni Szénmedencében is. Ehelyütt nagymérvű, az összes termelőegységre kiterjedő munkástömegmozgalom volt, mely a régi bányaigazgatás hagyományos szervezetének felhasználása révén területi csúcsüzemi tanácsot hívott életre. Ez teljesjogú vezető testület volt, mely a kezdeti időkben a bányatársaság jogutódaként tevékenykedett. Jakab Sándor, Nógrád megyei PB. titkár visszaemlékezése. 1962. ápr. 18. (Saját gyűjtés.) 13 Az üzemi bizottságok első időszakáról kevés dokumentum maradt fenn. Az 1945-ös évben általában kevés írásbeli jelentós született, ezek közül is az évek során sok megsemmisült az üzemekben, a különböző intézmények irattáraiban. Az alább közölt adatok több forrásból erednek. Használtam a Párttörténeti Intézet Archívumában (2/16 és 3/1) levő jelentéseket, jegyzőkönyveket, a Szabadság és a Szabad Nép január—februári számait, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Nehézipari Titkárságának anyagait, Kossá István, Köböl József, Nemes Béla és Veres József visszaemlékezéseit. Segítséget nyújtott Sárközi Zoltánnak, a Levéltári Közlemények 1960-as számában megjelent: „Áz üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadu-
