Századok – 1962

Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795

AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK MEGALAKULÁSA (1945) 801 A főváros felszabadulása új lendületet adott az üzemi bizottsági mozgalom kibontakozásának. A budapesti kezdeményezések sok tapasztalattal gazdagították az üzemi bizottságok gyakorlatát, mindenekelőtt azáltal, hogy újabb érveket szolgáltattak az üzemi bizottságok elhivatottságáról. Még a felszabadító harcok ágyúdörgése közepette alakultak meg az első fővárosi üzemi bizottságok, elsőként azokban az üzemekben, ahol kommunisták és szervezett munkások dolgoztak. A főváros teljes felszabadulása előtt 1945 január 2-án jött létre a Fémáru- és Gépgyár üzemi bizottsága. Ugyanezen a napon mondta ki a kőbányai Drehor Sörgyárban is az egyik csőszerelő' kezdeményezésére összehívott üzemi bizottság határozatilag a munka megkezdését. Hasonlóan január első napjaiból származik a Gránit Porcelángyár 10 tagú üzemi bizottságának első körözvénye, melyben megtorló rendszabályokat helyezett kilátásba a fosztogatás ellen. Január 10-én a Nemzeti Szabadkikötőben és a Hazai Pamutszövőgyárban létesült üzemi bizottság. A következő napon a felszabadulás napján a rákospalotai Hutter és Levergyár működésbe lépő üzemi bizottsága felajánlja segítségét a Szovjet Hadseregnek. A Schmidt és Császár Gőzmalom üzemi bizottságának megalakulásáról január 15-i dátummal ad hírt a sajtó.14

Ugyanekkor mondta ki megalakulását az Istvántelki Főműhely üzemi bizottsága is. Január 16-án a MÁV Északi Főműhely Kőbánya úti gyártelepén 13 résztvevőt választanak az üzemi bizottság tagjává, 16 —17 — -18-án pedig a Hungária Vegyiművek, a Sorg Antal Építőipari Rt., az Autótaxi, a WM, a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Rt. üzemi bizottsága alakuló ülésén dönt a helyreállítás azonnali megkezdéséről. Budán is folytak még a harcok, mikor január 19-én a MÁV AG, január 21-én a Neményi Testvérek Papírgyár Rt., a Magyar Pamut, január 22-én a Kemény Antal Szerszám- és Szerszámgépgyár Rt. és a Lódén Posztógyár üzemi bizottságai megalakultak.15

Budapest teljes felszabadulása előtt még a következő vállalatoknál létesültek üzemi bizottságok: január 23-án aj Fémlemezárugyárban, a Rába-cégnél, az Agroluxnál, az Elektromos Műveknél 11 tagú, a Vízművek Káposztásmegyeri telepén 5 tagii; 24-e és 30-a között további 15 üzemi bizottság alakult a pesti oldalon, közte az élelmezés számára fontos Községi Kenyérgyárban, Serfőzdében és a Vörös Hadsereg további ellátása számára jelentős Fegyvergyárban, Orion-gyárban. Február 2-tól 15-ig a város teljes felszabadulásáig további 96 üzemi bizottság létrejöttéről tudunk.1

6 lás után" című közleménye. Hasznos kiegészítésnek bizonyultak a Közgazdasági Egyetem hallgatóinak (Mausecz Zsuzsa és Faklen Pál) gyűjtései. A tapasztalatok általánosítása is viszonylag kevés dokumentum, inkább személyes beszélgetések, az időszakot értékelő későbbi írások eredménye. A függelékként mellékelt, febr. 15-ig terjedő kronológia nyomon követi az üzemi bizottságok első napjait. Későbbi kronológiának a tanulmány számára értéke nines, mert az 50 000/100 Ip. M. rendelet értelmében néhány napon belül az ország összes vállalatiban létesült üzemi bizottság. A hivatkozott adatok a táblázatban megtalálhatók. 11

Szabadság, 1945. márc. 18. Nem pontos Sárközi Zoltán megállapítása (i. cikk 92. 1.), mely szerint ez volt a főváros első üzemi bizottsága. 15

PI. Arch. 2/16—77. alakulási jegyzőkönyv. 10

1945. febr. 15-ig csak Budapesten 177 üzemi bizottság jött létre. Kiegészítésre szorulnak Sárközi Zoltán idézett cikkének adatai, melyek szerint febr. 5-ig Budapesten 19 üzemi bizottságról lenne tudomásunk. E tanulmány, mely 1 77 bizottságról ad számot, korántsem teljes. További adatfeltárás szükséges még a vidéki nagyüzemek vonatkozásában. 7 Századok