Századok – 1962
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64
92 KISS JÓZSEF Mezőgazdasági napszámbérek Szolnok megyében 1895-től 1900-ig 11 1 Évfolyam tavaszi napszám nyári napszám őszi napszám téli napszám 1895-ben férfi : 39 53 88 110 50 67 29 44 kr női : 28 38 62 70 37 46 23 32 „ gyermek : 20 29 40 53 25 34 14 25 „ 1896-ban férfi : 49 63 90 113 " 57 71 33 45 „ női : 30 45 55 76 37 49 23 34 „ gyermek : 17 37 36 48 19 32 12 22 „ 1898-ban férfi: 80 106 170 216 102 134 62 82 fill. női : 56 76 108 138 70 96 44 64 „ gyermek : 40 56 68 90 50 68 34 50 „ 1899-ben férfi: 81 105 169 211 94 124 60 83 „ női : 56 80 111 145 68 85 44 61 „ gyermek : 37 57 ' 72 98 47 66 37 47 „ 1900-ban férfi: női : 82 107 160 194 94 120 61 84 „ férfi: női : 57 75 108 132 66 85 48 63 „ gyermek : 38 55 74 94 45 63 36 47 „ Hogy az akkori pénz vásárlóértékéről is fogalmat alkothassunk, közöljük a legszükségesebb élelmiszerek közforgalmi és piaci árát a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok 1897. dec. 23-i számának jelentése alapján. 1 hl tisztabúza 12,00 Ft. 1 kg. marhahús 60 krajcár, 1 hl rozs 8,80 " 1 kg. juhhús 48 " 1 lil árpa 8,60 " 1 kg. sertéshús 70 " 1 hl zab 6,20 " 1 kg. szalonna 72 " 1 hl kukorica 6,30 " 1 kg. disznózsír 80 " 1 liter paszuly 0,10 " 1 liter borsó 14 " 1 liter lencse 0,20 " 4 köbméter kemény tűzifa 13,00 Ft. 1 liter köleskása 0,10 " 4 köbméter puha tűzifa 8,00 "11 2 Ha összevetjük ezeket a közforgalmi árakat az átlagos mezőgazdasági napszámbérek adataival, láthatjuk, hogy pl. a felnőtt napszámos a nyári fő munkaidőben naponta alig kereshetett többet, mint egy kg szalonnára valót, pedig egy kg szalonna néhány nap alatt elfogyott, s mi jutott belőle a család többi tagjának ! De miből élt a napszámos és családja, ha az év legnagyobb részében napszámosmunkát sem kapott? S miből jutott az élelmezésen kívül a ruházkodásra, a gyermekek taníttatására, ellátására, az adók és egyéb közterhek törlesztésére? „Elvenni az uraktól a földet és felosztani, adót nem fizetni, csak annak, akinek 500 Ft-nál magasabb jövedelme van, fináncot, bélyeget eltö ölni, szabad utalványt termelni, a papi állásokat beszüntetni; továbbá hogy az orvos ingyen gyógyítson, az ügyvédeket az állam fizesse, és ingyen pereljenek. A jegyző magánmunkálatokért pénzt ne vegyen !" — hangzik a nagykun-111 Vö. Magyar Statisztikai Évkönyv, 1896 — 1900. évf. megfelelő adatait. 112 Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Lapok, 1897. dec. 23-i száma.
