Századok – 1962

Történeti irodalom - Études Historiques á l’occasion du XIe Congrés International des Sciences Historiques; Stockholm. Aoút 1960. Sofia 1960 (Ism. Niederhauser Emil) 894

898 TÖRTÉN ETI IROD A LOM haladta a kommunista pártok sorait, Dimitrov szilárd kommunista magatartáséval együtt кikényszeritette a kommunista vádlottak felmentését. A kötet két legutolsó tanulmánya (még a harmadik kérdéscsoporton belül) Bulgária legújabb kori, felszabadulás utáni történetébe vezeti be az olvasót. V. Bozsinov : Bulgária felszabadítása a fasizmus és a tőkés uralom alól c. tanulmányában sok adat felsorakoztatásával mutatja be a bulgáriai antifasiszta mozgalom, hamarosan fegyveres partizánmozgalom fejlődését, hangsúlyozza a kommunista párt vezető szerepét ezekben a harcokban, és ismerteti a Szovjet Hadsereg hadműveleteit, amelyek Bulgária felszabadítására vezettek. Röviden megemlíti a szovjet és bolgár csapatok közös hadműveleteit a Dunántúlon, amelyek Magyarország felszabadulásához járultak hozzá. P. Kosztov inkább elvi-elméleti jellegű tanulmányában: A népi demokratikus forradalom és a szocializmus építése a Bolgár Népköztársaságban címen azt fejtegeti, hogy Bulgáriában már 1944. szeptember 9-én szocialista forradalom zajlott le, hiszen a polgári demokratikus forradalom alapvető teendői (elsősorban az agrárkérdésben) már régebben megvalósultak, a szocialista forradalomnak csak néhány antifeudális részletkérdést kellett megoldania (a részesbérlet és a monarchia felszámolását). Igaz, hogy szeptember 9. elsősorban a fasiszta diktatúra és a német megszállás ellen irányult, nemzeti felszabadító feladatai is voltak, tehát nem vetette fel közvetlenül a szocialista átalakulás kérdését, mégis szocialista osztálytartalmú államhatalmat hozott létre. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a mvmkásosztály már a felszabadulás előtt egységesen a kommunista párt vezetése alatt állt, szilárd szövetségben a parasztsággal, hogy a párt vezette Hazafias Front egyesített minden hazafias erőt, a fasizmussal megalkuvó burzsoázia elszigetelődött. A szocialista forradalom 1944 után fokozatosan, polgárháború nélkül ment végbe, bár éles osztályharcban. A kormányzásban egyideig polgári pártok is részt vettek, s a Népi Földműves Szövetség ma is részt vesz benne. A Hazafias Front szervezete a munkásparaszt szövetség konkrét politikai formája. Ez a szocialista forradalom a Szovjetunió példáját követve ment végbe, bár vannak eltérő sajátosságai, így pl. a mezőgazdaság szocialista átalakítását nem előzte meg a föld nacionalizálása, vagy — a nehézipar elsődleges fejlesztésének elvét szem előtt tartva — a bolgár népgazdaságban nem fejlesztik ki a nehézipar minden ágát, hanem csak azokat, amelyeknek helyi adottságai megfelelőek. A párt VII. kongresszusa 1900-ban már a szocializmus győzelmét ünnepelhette Bulgáriában. A bolgár tapasztalat is azt bizonyítja, hogy a szocializmus felé alapjában véve csak egy út vezet, az, amelyen először a Szovjetunió népei indultak el 1917-ben. A kötet elsősorban nyugati (azaz nagyrészt polgári) történészek számára íródott. Ez a szempont magyarázza a témaválasztást is, hiszen a tanulmányok általában vagy összefoglaló, nagyobb kérdéscsoportot vagy korszakot felölelő jellegűek, vagy pedig Bulgária és a külföld kapcsolatainak a kérdéseit vetik fel. Ez a szempont magyarázza azt a törekvést is, hogy a szerzők egyes kérdésekben megmutassák a bulgáriai és a nyugateurópai fejlődés alapvető azonosságát (ahogy ez pl. Ángelov tanulmányában történik, vagy Gandevében, bár ez utóbbiban véleményünk szerint kissé erőltetett módon). Ezt a törekvést helyeselni lehet, különösen olyan kötet esetében, amellyel a bolgár történészek első ízben lépnek a nyugati nyilvánosság elé. Az eltérő hazai, balkáni és egyéb sajátosságok kimunkálása majd további kutatások feladata lesz. Mindezen túlmenően alapvetően azt kell üdvözölni ebben a kötetben, hogy a bolgár történettudomány végre kezdi levetni eddigi bezárkózottságát. Az ismertetett kötet erősen eltér már az egyoldalú fekete-fehér szemlélettől, meglátja a bizánci hatás pozitívumait és a cári Oroszország szerepének negatívumait is. És ezen a két, balkáni és orosz ablakon túlmenően kezd más irányban is ablakokat nyitogatni, még ha ezek egyelőre eléggé szűkek is az előző kettőhöz képest. Csak azt kívánjuk a bolgár történészeknek, hogy tágítsák ki és tárják fel jó szélesre ezeket az ablakokat is. A széles történeti perspektíva a tudomány mai fejlődési fokán egyenesen elengedhetetlen előfeltétele a hazai történet eredményes kutatásának. NIEDERHAUSER EMII.