Századok – 1962
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64
84 KISS JÓZSEF ledolgozási rendszernek ehhez a sajátos változatához. Erre mutatnak azok az adatok is, amelyek szerint a részes földművesek zömmel az 1—5 holdas törpebirtokos szegényparasztok, illetve az 5—10 holdas kisparasztok soraiból kerültek ki. Ugyanakkor világosan kitűnik az is, hogy Szolnok megyében az 1 kat. holdon aluli törpebirtokos szegényparasztok feltűnően kisebb arányszámban foglalkoztak részes földműveléssel, mint a latifundiumos Dunántúlon és országos átlagban is. А/ 1 holdon aluli és az 1—2 holdas törpebirtokos jászkunsági szegényparasztok nem rendelkeztek — vagy legalább is nem állandóan rendelkeztek — gazdasági felszereléssel és igával. Nagy részük nem részes földművesnek, hanem tanyás béresnek, cselédnek és napszámosnak szegődött el a jómódú parasztokhoz. A részes földműveseket felfogadó gazdagparaszt és agrárburzsoá rétegek olyanoknak adták részes művelésbe földjüket, akik maguk is állandóan rendelkeztek a saját önkezelésű gazdaságukban, kisparcellájukon gazdasági felszereléssel vagy igával is. A viszonylag sűrű tanyarendszer, illetve a 'jászkun tagosítatlan tanyai gazdaságok művelése pedig olyan részes földművest követelt, akinek 4—5 holdas földingatlana bizonyos biztosítéki tőke erejéig telekkönyvileg is megterhelhető volt a szerződés megkötése során. Részes müvelésbe vett birtokon gazdálkodók száma 1900-bane 2 Szolnok megyében Dunántúlon Országos átlagban % % % a) 1 kh-as és azon aluli. . . 452 7,3 9 228 38,8 38 966 17,9 b) 1— 5 kh-as 3966 64,2 11 703 49,2 135 441 62,1 c) 5—10 kh-as 797 12,9 1 911 8,0 28 474 13,0 d) 10—20 kh-as 606 9,8 786 3,3 10 920 5,0 e) 20—30 kh-as 203 3,3 100 0,4 2 269 1.0 f) 30 kat. h-on felüli 154 2,5 73 0,3 2 149 1,0 összesen 6178 100,0 23 801 100,0 218 219 100,0 Azok az 1—20 holdas dolgozó parasztok — Szolnok megyében az összes részes földművesek számának 9G,9%-a, a Dunántúlon csak 60,5%-a, országos átlagban is csak 80,1%-a—, akik saját földjük mellett részes művelésre kényszerültek, lényegében a feudális robotrendszer kötelezettségeit vállalták magukra a munkaszervezetben, természetbeni juttatásért művelték a földbirtokos földjét. A részes művelésben a munkának éppen ez a természetbeni díjazása — ami természetesen az árugazdaság és a tőkés piac korlátozottságára vall — adja e ledolgozási rendszer lényegét. Igen jellegzetes válfaja a ledolgozási rendszernek a feles bérlet is, különösen akkor, ha ezt olyan dolgozó paraszt vállalja, ,,aki nem is egészen jómódú (hiszen ez esetben nem kellene nyakába vennie a ledolgozás jármát), de nem is proletár (mert hogy a paraszt ledolgozásra mehessen, ahhoz saját mezőgazdasági felszerelésre van szüksége, s legalább valamelyes „rendezett" gazdasággal kell rendelkeznie)".93 Szolnok megyében a ledolgozásnak ez a válfaja nem maradt fenn olyan mértékben, a századforduló idején, mint a Dunán-92 Vö. Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat. 27. köt. 224 — 231. 1. megfelelő adatai. 93 Vö. Lenin Művei. 3. köt. A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. 181. 1.
