Századok – 1962
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN 83 tisztviselők rendszeresen sikkasztották a közpénzeket. Az említett városok és községek hatóságainak pénzügyi visszaélései, sikkasztásai, adóügyi közpénztári csalásai és hamisításai egymást érték a millennium körüli években. Pl. dr. Koncsek István jászberényi polgármestert éppen 1896 őszén váltották le tisztviselő társaival együtt egy 15 000 Ft-os adópénztári sikkasztás miatt. Az egykorú újságok (Jászság, Jászberény és Vidéke, Jászberényi Híradó) éveken át „közvagyonon közkereseti érdekszövetségnek" nevezték Koncseket és társait, akik mégsem kerültek bíróság elé. Meghúzódtak a redemptus közbirtokosság igazgató tanácsában, s itt tovább folytatták a közpénzek felhasználását uzsorakölcsönökre és saját céljaikra. Magas pártfogójuk volt gr. Apponyi Albert jászberényi képviselő személyében, akinek ezért mindig hű kortesei maradtak. Semmivel sem volt különb a helyzet Karcag ősi redemptus városban sem. Itt pedig 1897 januárjában kergette el a pótadóval szintén sújtott értelmiségi és agrárburzsoá városi képviselőtestületi ellenzék dr. Veres Istvánt, a város sikkasztó, nagykulcsos redemptorát, részeges polgármesterét. Ez a polgármester is elnöke volt egyúttal a karcagi redemptus közbirtokosságnak, s ilyen minőségben is éveken át megakadályozta a karcagi közbirtokossági nagybirtokok felosztását.88 A dolgozó lakosság pótadójának fokozatos felemelése, a közigazgatás egyre fokozódó korrupciója általában az egész dolgozó lakosság felháborodását és tiltakozását vonta maga után, de ennek első ízben csupán a helyi ellenzéki újságok (burzsoá értelmiségi, függetlenségi stb.) adtak hangot. A dolgozó parasztság adómegtagadással, a mezőgazdasági munkások a közterhek és a közmunkák teljesítésének megtagadásával válaszoltak8 9 , s ugyanakkor földmunkás-szervezetekbe tömörültek. Ez azonban még inkább fokozta a hatósági terrort90 , amely éppen a millenniumot követő években érte el tetőpontját. 4. A részes földművelés, a ledolgozás, közmunka, párbér stb. szerepe Fentebb, a bérleti rendszer kiterjedésének vizsgálata során már utaltunk arra, hogy Szolnok megyében s főként a jászkun övezetekben viszonylag rendkívül sok részes földműves dolgozott. Egyrészt mint a tőkés kizsákmányoláshoz tapadó félfeudális formák változata, másrészt mint a befektetést nem kívánó ledolgozással összefüggő tőkés felhalmozás egyik módja: a részes földművelés is rendkívül fontos szerepet játszott a megye dolgozó parasztságának tönkretételében. Statisztikai kimutatások szerint Szolnok megyében 1900-ban a földműveléssel foglalkozó kereső népességnek még mindig 4,54%-a foglalkozott részes földműveléssel, ugyanakkor a Dunántúlon már csak 0,72%, s országos átlagban is csak 1,97%-a volt részes földműves.91 Főként a jászsági és a nagykunsági gazdagparaszt birtokosok ragaszkodtak e feudális jellegű 88 Vö. Karczag rt. város képv. közgy. jkv. 1897. jan. 16. Szolnoki Állami Lt. 89 Párttörténeti Intézet Archívuma, Szolnok megyei alispáni iratok. 1897. 31 391. ki/1897, sz. az adó- és közmunka-hátralék indokolása. 90 Párttörténeti Intézet Archívuma, Szolnok megyei alispáni iratok. 1897, 33 551. ki/1897, sz. két század katonaság és 65 főnyi csendőrkirendeltség indokolása. Földmívelö, 1897. márc. 5-i számának „Jászberényi basák" c. cikke. 91 Magyar Statisztikai Közlemények, Űj sorozat, 64. köt. 208 — 209. 1. anyaga alapján. Erre a tényre Mérei Klára volt szívós felhívni figyelmem dolgozatomról írt bírálatában. 6*
