Századok – 1962
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64
82 KISS JÓZSEF és községi képviselőtestületek a pótadó-préssel is a dolgozó parasztságot fogták szorítóba, s az adóemelésben csak addig mentek el, amíg az részükre is nem vált terhessé. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a Szolnok megyei 6 rendezett tanácsú város községi pótadója egyaránt emelkedett az agrárválságból való kilábolás éveiben is. A községi pótadó kulcsa %-okban 1897—1901-ig Rt. városok 1897-ben 1898-ban 1899-ben 1900-ban 1901-ben Szolnok (irred.) .... 86,0 91,0 116,5 92,0 88,2 Mezőtúr (irred.) 65,4 73,1 76,5 72,0 72,0 Mezőtúr (irred.) 87,2 91,2 97,1 97,0 90,7 Jászberény (red.) .... 68,7 65,3 70,6 76,1 81,4 Karczag (red.) 72,0 73,7 67,5 68,0 62,6 Túrkeve (red.) 26,2 26,1 29,2 30,1 33,4 Kisújszállás (red.) . . . 26,0 26,0 37,0 22,1 22,0 Átlagosan .... 61,7 63,8 70,6 67,3 64,3 Külön figyelmet érdemel az irredemptus városok átlaga: I 79,5 I 85,1 I 96,7 ]' 83,9 | 83,6 A redemptus övezetek városaiban ezek az átlagok jóval alacsonyabbak: 48,2 47,8 I 51,1 49,2 | 49,8 К Mezőtúr kétféle adókulcsa közül az első a földadó után, a második a kereseti adó után kivetett adószázalékot mutatja.8 6 A rendezett tanácsú városoknál semmivel sem gazdálkodtak jobban a megye községei sem. Több község 60—70, sőt 75%-os pótadóval tudta csak egyensúlyban tartani közpénztári költségvetését.8 7 Pl. 1897-ben a jászsági felsőjárás községei közül Jászárokszálláson 60,40%-os pótadót fizetett a dolgozó parasztság, a jászsági alsójárásban Jászalsószentgyörgyön 62,70%-os pótadóval sújtották a lakosságot, a tiszai felső járásban Tiszaszentimrén 56,10%-os, a tiszai középjárásban Tiszaszajolban 75%-os, a tiszai alsójárásban Csépán 64,44%-os pótadóval. Az adatok azt mutatják, hogy azokban a városokban és községekben emelték fel a pótadót leginkább, ahol a lakosság döntő többsége fizetésből, bérből, mezőgazdasági napszámosmunkából élt. Elsősorban a viszonylag gyorsabban iparosodó megyeszékhelyen, Szolnokon, ahol pl. 1899-ben már 116,50-%-ra rúgott a pótadó aránya. Nem sokkal maradt el Szolnok mögött Mezőtúr sem, ahol a kereseti adó után kivetett adószázalék 90—100% között ingadozott ezekben az években. A jászsági és a nagykunsági városok közül Jászberény és Karcag, tehát a legnépesebb mezőváros vezet a kimutatásokban. Mindezek az adatok azért érdemelnek fokozottabb figyelmet, mert szinte évről-évre, esetről-esetre nyomon lehet követni, hogy a legtöbb pótadóval azok a városok és községek gazdálkodtak, ahol a városi és a községi elöljáróságok és a beosztott 86 Vö. Thirring Gusztáv : A magyar városok statisztikai évkönyve. Bpest. 1912. 578. 1. anyaga. 87 Szolnoki Állami Lt. Törvényhatósági Biz. Közgy. jkv. 1897. jan., az alispánt összesítő jelentés a megye városainak és községeinek pótadókivetéséről.
