Századok – 1962
Közlemények - Unger Mátyás: A források felhasználása a középiskolai történelemtanításban 823
A FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA A KÖZÉI'ISKOLAJ TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN 831 A II. osztályban A középkori város élete. Mit tartottak Mátyás királyról a kortársak és az utódok? Mit mondanak a források Dózsáról és az 1514-es parasztháborúról? Mi az igazság Mohács körül? A II. osztályban fordítsunk egy órát az oklevél általános bemutatására. Téved, aki azt hiszi, hogy ez nem érdekli a tanulókat! Megfelelő szemléltetéssel valóságos izgalmat okoz az anyaga, kiállítása, pecsétje, dátumozása, szóval általános tartalmi és formai sajátságai. A III. osztályban (ahol nincsenek önálló forrásfeldolgozó órák) A végváriak élete. A törökök ós a Habsburgok között. (Mit mondott erről Bocskai, Bethlen, Zrínyi és Rákóczi.) ,Széchenyi és Kossuth vitája, meg amit az utókor hozzáfűzött. 1848. III. 1-től IV. 11-ig az utolsó rendi országgyűlésen. Az ipari forradalom nagy feltalálóinak küzdelme. Marx—Engels és a Kommunista kiáltvány. A IV. osztálybari A kiegyezés vitája. Kossuthnak vagy Deáknak volt-e igaza? A Nagy Októberi Szocialista Forradalom első napjai. A második világháború előzményei (Münchentől 1939. IX. l-ig). A fasizmus rémtettei. A nemzetközi erőviszonyok eltolódása a szocialista tábor javára. A felsorolt témák természetesen csak ötletként szolgálhatnak, hiszen a tanár és a tanulók érdeklődése az ilyen programot erősen módosíthatja. Az elv azonban maradhatna: problematikusán felvetni olyan kérdéseket, amelyek a tanulók számára érdekesek, vagy akár már nemzedékek óta vitatottak. Ezekkel az órákkal kapcsolatban szükségesnek látszik még két lényeges dolgot megjegyezni. Az egyik: a tanulók figyelmét idejekorán fel kell hívni arra, hogy ilyen természetű órára sor kerül. Legjobb ezt már akkor megtennünk, amikor a megvitatandó kérdést új lecke korában először érintjük. Ez azért igen lényeges, hogy ne csak kérdéseikkel, hanem bizonyos forrásrószletek tanulmányozásával, vagy esetleg akár önálló kikeresésével is hozzájárulhassanak a tanulók az óra sikeréhez. A másik: a témák legtöbbje kiválóan alkalmas arra, hogy összekössük más művészetek: képzőművészet, festészet, zene, film vagy az irodalom idevonatkozó ábrázolásainak a bemutatásával. Ezzel kapcsolatban csak arra kell ügyelni, hogy az óra fonalát mindig a történeti források feldolgozása képezze. A forrásrészletek didaktikai feldolgozása az ún. vegyestipusú órán A források felhasználásának legáltalánosabb lehetőségét az ún. vegyes típusú órák kínálják. Rövid, nagyon gondosan kiválasztott szemelvényt vagy szemelvényeket szinte minden órán be kell iktatnunk a tanári magyarázatba. A szemelvényrészlet felolvasására megfelelő tartalmi és érzelmi előkészítés után kerülhet sor. A párhuzamosan futó kettős előkészítés során egyrészt a forrás megértéséhez szükséges tárgyi ismereteket kell közölni, lehetőség szerint bemutatva forrásrészletünk szerzőjét is, másrészt meg kell teremteni azt az érzelmi feszültséget, ami a szemelvény hatásos bemutatását lehetővé teszi. A szemelvényt mindig a tanár olvassa. A mai nyelvhasználattól eltérő kifejezések, régies mondatfűzések, vagy a legújabb kor forrásainál is esetleg a nevek olvasása túlságosan sok problémát jelentene a tanulóknak, s a gyakorlatból jól tudjuk, hogy egyetlen komikus nyelvbotlás nemcsak a szemelvényt „csapná agyon", banem egész óránkat is tönkre tehetné. A régies szövegek olvasásakor jó, ha a tanár rögtön elvégzi a szükséges feloldást is, kissé más hangsúllyal megkülönböztetve az eredetitől. A tulajdonképpeni feldolgozás ezután következik. Mértéke a forrásszemelvény jellegétől és felhasználásának céljából következik. Elbeszélő forrásoknál rendszerint csak
