Századok – 1962

Közlemények - Unger Mátyás: A források felhasználása a középiskolai történelemtanításban 823

832 С NUKU MÁTYÁS kevés utólagos magyarázat szükséges. A törvényszövegeknél, gazdasági iratoknál, politikai programoknál, röpiratoknál általában több. Ahol erre lehetőségünk, időnk van, a forrásszemelvóny legfontosabb gondolatait, azok jelentőségét, magyarázatát, összefüggéseit a tanulók maguk fejtsék ki. Azt persze sohasem szabad elfelejteni, hogy ez nem könnyű dolog, s amit a tanulók nem tudhatnak vagy nem valószínű, hogy tudnának, azt nem érdemes valamiféle „kérdve-kifejtő" módszerrel erőszakolni. — A forrásfeldolgozáshoz hozzátartozik, hogy egy-egy szóval kitérjünk a forrásfajta jellegére és az elemi forráskritikai észrevételeket is megtegyük. Középiskolai fokon is be kell mutatnunk azt, hogy a forrásszöveg visszatükrözi írójának osztályhelyzetét, politikai állásfoglalását, világnézetét. A forrásrészlet a tanítási óra befejező részében, az összefoglalásban is kerüljön szóba. A forrásrészlet címét, szerzőjének nevét írjuk fel vagy Írassuk fel a vázlatba. Esetleg egy-egy fontos gondolatot, különösen szép mondatot is emeljünk ki és jegyeztessünk fel. A vegyes típusu órán a forrásrészietet vagy részleteket metodikailag igen sokféleképpen fel leiiet használni. A legáltalánosabb ugyan nyílván az az eset, amikor azt a magyarázatba illesztjük bele. De elképzelhető pl., hogy a forrás kerül az óra középpontjába, az adja az óra vázát is. Arra gondolok, hogy pl. a Rákóczi szabadságharc okait mennyivel meggyőzőbben lehet tárgyalni, ha azt Rákóczi kiáltványára építjük. Vagy lia a 48-as törvények elemzésével mutatjuk be a márciusi forradalom vívmányait. Vagy 1ица legújabb kor tanításánál a második világháború utáni helyzet összefoglaló óráját, a kommunista és munkáspártok I960, évi moszkvai nyilatkozatából vett részletekre építjük. Az is megvalósítható, hogy a forrásrészlet az új anyag kiindulópont ja lesz. Ebben az esetben a számonkérés után az óra exponálása forrásrészlettel történik Pl. Bocskaiszabadságharc számonkérése utána Bethlennel foglalkozó órát Bocskai végrendeletével, illetve az abból az erdélyi fejedelemség politikai szerepére vonatkozó gondolattal vezetem be, s azt használom vezérmotívumnak. A példákat, megoldási módokat lehetne tovább sorolni szinte tetszés szerint. Tanári találékonyság, módszertani tájékozottság és rutin, meg természetesen történelmi tájékozottság kérdése ez pusztán. Mihez olvassunk forrásszemelvényeket '! Mivel a lehetőségek csak módszertanilag sokrétűek, de időben annál inkább korlátozottak, igen tudatosan kell eljárnunk abban a tekintetben, hogy mihez olvasunk forrásszemelvényt, mit akarunk forrásszemelvény felhaiználásával még rilágosabbá tenni. Ez már a tervezés, első fokon már a tanmenstkészítés időpontjában megoldásra váró feladat. Véleményem szerint a tervezésnél négy szempontra különös tekintettel kell lenni, elsősorban négy pontra kell összpontosítani a forrá?rószleteket. 1. A társadalmi fejlődés szempontjából döntő fogalmak érzékeltetésére, hogy mire и tanulóknak el kell jutniok az absztrakció rendkívül nehéz fókái a, addigra elég szemlélet i anyag támogas-:a őket. Ez persze csak ritkán sikerülhet egy vagy két részlettel, annál is inkább, mivel számos társadalmi fogalom tartalma különböző időben más és más. De még mindig egyszerűbb pl. a rabszolga, a jobbágy, a munkás fogalmát (még fejlődésében elhatárolva is) élettel telíteni, mint pl. az elvontabb feudalizmus, kapitalizmus, szocializmus fogalmát. Éppen azért fontos, hogy a forrásrészletek beiktatását úgy tervezzük, hogy mire egy társadalmi formáció tárgyalásának a végére jutunk, az összefoglalásnál elég sok idevágó anyag álljon rendelkezésünkre. 2. Hálás ós viszonylag könnyebben megoldható az osztályharc megelevenítóse, különösen ,,a történelem ünnepnapjainak", a forradalmaknak az esetében. Tanulóink is igen nagy belső intenzitással élik át ezeket a nagy fordulópontokat. Annál nehezebl> elérni — bár ez rendkívül fontos —, hogy a felkelések, polgárháborúk és forradalmak, tehát az osztályharc legkiélezettebb megnyilatkozásai mellett az osztályharc „hétköznapi" formái se hiányozzanak. 3. Gazdagon érzékeltessük népünk történelmi sorsfordulóit ! Ez megint csak hálás feladat, mert különösen a törökellenes harcok, a függetlenségi küzdelmek, 1848/49, 1919 és 1945 megelevenítéséhez gazdag forrásanyag áll rendelkezésünkre. Itt inkább arra kell ügyelnünk, hogy az elbeszélő források mellett más jellegű forrásrészletek tegyék teljesebbé a képet. 4. Főleg nevelési szempontból lényeges, hogy forrásszemelvények felhasználásával még élőbbé tegyük azokat a kiemelkedő történeti személyiségeket, akik példaképül szolgálhatnak. A történetlem gazdag tárháza a „pozitív hősöknek". A bátor fölfedezők, a haza érdekeit magánérdekeik elé helyező haladó politikusok, a munkásmozgalom nagy-