Századok – 1962
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Az üzemi bizottságok megalakulása (1945) 795
802 SÁGVÁRI ÁGNES Természetesen az üzemi munkásszervezeteknek Budapesten is eltérő típusait különlöztethetjük meg. Csepelen még az illegalitásban alakult forradalmi szervezet hívta életre saját hatáskörében az üzemi bizottságot. A kommunista, szociáldemokrata és más baloldali csoportok összehangolásával létesült, úgynevezett 13-as bizottság területi-politikai szervként működött, a kommunisták vezetésével a termelés és a közigazgatás egységes irányítását látta volna el.1 7 Kényszerűség volt ez kétségtelenül, nem volt erő a közigazgatási és gazdasági szervező hatáskörök szétválasztására. De figyelemreméltó sajátos kezdeményezés volt a régi közigazgatási bürokrácia elvetésére, kísérlet, hogy a közigazgatást a termeléshez közelítse. Útkeresés, hogy az újjáéledő közigazgatásban a proletariátus vezető szerepét ezúton is biztosítsák Csepelen. A Hazai Fésűsfonóban illegális üzemi bizottság alakult. Ez gyári kiterjedésű, politikai vezetőtestületként jött létre, mely a kommunista pártnál szélesebbkörű szervezkedést tervezett megvalósítani, de amelyben a kommunista vezetés érvényesült, mind szervezetileg, mind a bizottság programját tekintve. Ez a szervezet előiskola volt a kommunista szervezkedésre.1 8 Legtöbb üzemi bizottság azonban kifejezetten termelési céllal alakult, a szervezkedés politikai tartalmát tudatosan nem, vagy alig ismerték fel. De az adott helyzetben az öntevékenység a termelés szervezésében lehetőséget nyújtott a munkások tömörítésére, a munkásdemokrácia kiépülésére. A termelés naponta sorrakerülő kérdései egyre inkább annak politikai feltételeit helyezték előtérbe. Az iparszervezést végző üzemi szervezetek, működésük belső törvényszerűségeinél fogva mindenütt politikai testületekké váltak.1 9 Az üzemi bizottsági mozgalom első eredményei, az éledő burzsoáziával és a kormányban helyet foglaló jobboldali politikusokkal vívott harc szükségletei arra késztették a kommunista párt központi vezetőségét, hogy most már konkrétan elemezze a munkás tömegmozgalom tapasztalatait. Vonjon le munkája számára következtetéseket. A január 19-i budapesti központi vezetőségi ülés meghallgatta a beszámolókat a gombamódon szaporodó üzemi munkásszervezetekről. Helyeselte a kommunisták, baloldali munkások kezdeményezését, meglátva ebben a népi demokratikus fejlődés számára oly fontos átmeneti formák egyik legjellegzetesebb alakulatát. Ezért a január 19-i budapesti központi vezetőségi ülés a beszámolók alapján határozatot hozott a további üzemi bizottságok létesítésére, s a kezdeményezésnek nagy jelentőséget tulajdonítva, az e területen dolgozó munkatársakat rendszeres heti beszámolóra kötelezte.20 A Központi Vezetőség határozatának értelmében a budapesti titkárok 1945. január 25-i értekezlete már kimondta: „Pártunk 15 A csepeli 13-as bizottság összetételére, feladatkörére ós a WM-gyári üzemi bizottság felállítására vonatkozó adatokat közöl Кirzehner Béla—Rácz Béla : Adalékok a felszabadult Csepeli WM első négy hónapjának történetéhez. Párttörtóneti Közlemények, 1961. 3. sz. 131—133. 1. 18 PI. Arch. Mausecz Zsuzsa és Faklen Pál, a Közgazdasági Egyetem hallgatóinak gyűjtése. 19 A kezdeményezések változatos formáit követhetjük nyomon. A mozgalom elterjedését meggyorsította, hogy a munkások emlékeztek az 1919-es üzemi munkástanácsok tevékenységére, többen megismerték a Szovjetunióban működő üzemi munkástanácsok gyakorlatát. Megmutatkozott, hogy az a harc, mely a Magyar Tanácsköztársaság óta az új proletárdiktatúráért folyt, nem lankadt az ellenforradalom nehéz évtizedei alatt, sem. és amint árra lehetőség nyüt, újra fellobbant. 20 PI. Arch. 1/1—1.
