Századok – 1962
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN 71 a rövidlejáratú váltókölcsönöket, amelyeknek uzsora-jellegét az idézett alisi páni jelentés is elismeri. „Az uzsora ugyan el van tiltva, de azért különösen a vidéken talán soha nem díszlett jobban, mint manapság..» A Szolnok megyében levő takarékpénztáraknak mintegy 18 millió Ft-nyi váltókölesönei — nem is számítva a különböző című díjakat — 8,03% átlagos kamaton vannak elhelyezve. Ha már az átlag ennyi, mennyi lehet a legmagasabb kamat? Márpedig tudjuk, hogy a fentebb említett 18 milliónyi váltókölcsönből a felénél több a 8,03%-nál magasabb kamatra van elhelyezve."6 5 Noha a törvény szerint uzsoravétséget követett el az, aki 8 %nál magasabb kamatra adott kölcsönt, általános tapasztalat volt az, hogy a megyei takarékpénztárak 9 — 10—11 — 12%-os uzsorakamatot szedtek a dolgozóparasztságtól és a mezőgazdasági munkásoktól, akik erre rá voltak utalva. Miután a tőkés bérlő, valamint a falusi és a mezővárosi agrárburzsoázia egy része is földjáradékot fizetett a bérbeadó földtulajdonosnak, minden eszközzel arra törekedett, hogy mind magasabb átlagprofitra tegyen szert. Ezt egyrészt úgy érte el, hogy minden áron fokozta a munkaintenzitást, s különböző ürügyekkel csökkentette a napszámbéreket, másrészt kölcsönöket vett fel a hitelintézetektől a tőkés üzemvitel költségeinek fedezésére. Ezzel azonban a földjáradék jelentős részét átengedte a hitelintézeteknek. Ezen az úton mind a tőkés és kisbérleti rendszer, mind a ledolgozással összefüggő tőkés felhalmozás a tőkebehatolásnak fő formája a mezőgazdaságba. A mezőgazdaság fejlődésének ez a rendkívül szerteágazó folyamata természetszerűen hozta magával a megye hitelintézeteinek fokozatos gyarapodását és üzleti forgalmának nagyarányú kiterjedését a tárgyalt időszakban. A 90-es évek közepétől, az agrárválságból való kilábolás éveiben a megye hitelintézeteinek száma lassan, de fokozatosan évről-évre emelkedett, я évi üzleti jelentéseik azt mutatják, hogy mind tartalékalapjuk, mind évi nyereségük évről-évre emelkedett. A megye összes hitelintézeteinek száma öt év alatt 33-ról 49-re gyarapodott. Különösen feltűnő a takarékpénztárak és a szövetkezeti hitelintézetek számszerű gyarapodása. 1895-ben 20 takarékpénztár és 4 szövetkezet állott fenn, 1899-ben pedig 24 takarékpénztár és 13 szövetkezet működött a megyében. Az alábbi kimutatás pedig — amely a megye hitelintézeinek üzleti nyereségét és pénzforgalmát mutatja ezer forintokban — meggyőzően bizonyíthatja a pénzintézetek fokozatos gyarapodását a megyei agrármozgalmak fellendülése idején.66 Saját töke Üzleti nyereség Váltótárca Kölcsönkötvényállomány Értékpapírállomány 1895-ben 1896-ban 1897-ben 3 442,00 3 785,60 3 948,70 392,40 414,90 442,90 12 314,00 13 716,30 14 308,40 629,10 619,90 709,40 272,20 281,70 294,60 A Jászsági Hitelintézet és Takarékpénztár Rt. pl. csak éppen 1893-ban nyitotta meg kapuit Jászberényben, jellemző módon a millennium után-65 Uo. 66 Vö. a Magyar Statisztikai Évkönyv 1895—1899. évfolyamok megfelelő adatait, valamint a hitelintézetek félévi beszámolóinak helyi hírlapi publikációit í,,Jászság", ,.Jászberény és Vidéke" stb.).
