Századok – 1962
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64
72 KISS JÓZSEF években rendkívül rohamosan növekedett üzleti forgalma, s évi nyeresége négy év alatt 12 561 Ft-ról 20 235 Ft-ra emelkedett. Tartalékalap Et Betétek Ft Visszleszámi tolás Ft Nyereség Ft 1896-ban 2 172 413 017 137 926 12 561 1897-ben 4 200 423 282 192 758 13 788 1898-ban 7 700 483 684 154 025 15 422 1899-ben 15 000 449 787 281 896 20 235 Ugyanezen idő alatt ez a Jászsági Hitelintézet 100 000 Ft: ról 150 000 Ft-ra emelte alaptőkéjét.6 7 Érdemes megnézni a másik jászberényi nagy hitelintézet, a Jászkerületi Népbank és Takarékpénztár RT. üzleti tevékenységét a jelzett időszakban. Tartalékalap Ft Betétek Ft Visszleszámitolás Ft Nyereség Ft 1896-ban 54 563 930 448 335 372 30 857 1897-ben 56 614 1 026 689 389 840 32 525 1898-ban 58 786 1 067 594 439 405 34 083 1899-ben 60 998 1 073 706 513 600 37 919 Ezek a jászsági hitelintézetek valóban a mezőgazdaságban megtermelt értéktöbblet révén gyarapodtak, s amikor 1897 nyarán az agrármozgalmak a megyében általánossá váltak, a dolgozóparasztság tönkretétele miatt, a hiteluzsora további kiterjedésének megakadályozása érdekében a kormányzat rendeletet adott ki. 1897. augusztus 16-án jelent meg Perezel Dezső belügyminiszter 1897/3 122./eln. sz. rendelete, amelyet valamennyi törvényhatóság közigazgatási bizottsága megkapott, s innen hamarosan továbbították a járások, a városok és a községek elöljáróságaihoz végrehajtásra. „Az idei aratás kedvezőtlen eredményeinek látható következménye lesz — hangzik a rendelet egyik részlete —, hogy a kisebb birtokosok és a munkások fokozottabb mértékben lesznek kénytelenek a hitelt igénybe venni. Nehogy a hitelt kereső közönség megszorultságát egyesek a törvény által meg nem engedett módon kihasználhassák; a kisebb gazdák és a mezei munkások érdekében szükséges, hogy a hatóságok az 1883. évi XXV. te. rendelkezéseinek végrehajtására ezúttal különös gondot fordítsanak. E célból felhívom a közigazgatási bizottságot, hogy az alsóbb fokú hatóságokat megfelelően utasítsa, miszerint a hitelszabályokat az alsóbb néposztály körében folyton éber figyelemmel kísérjék, az e téren előforduló minden jelentősebb mozzanatról a közigazgatási bizottságot pontosan tájékoztassák, és ha bármely jelenségek az uzsora elharapózására mutatnának, az idézett törvény értelmében a hatáskörébe eső intézkedéseket foganatosítsa, illetőleg az abban biztosított jogával éljen."68 Az ilyenféle miniszteri rendeleteknek nem sok eredményük volt, mert a megye pénzintézetei továbbra is folytatták, sőt fokozták uzsorás pénz-67 Magyar Compass, XV—XX. évfolyamok. Pénzügyi és Kereskedelmi Évkönyv. Szerk.: Galánthai N. Sándor. Az idézett anyagot az évfolyamok I. kötetei tartalmazzák. 68 Párttörténeti Intézet Archívuma, Szolnok megye, Túrlsevei Közigazgatási iratok, IV. — 261/1897. sz.
