Századok – 1962

Vita - Vita a népi demokratikus korszak története feldolgozásának helyzetéről 611

VITA A NÉPI DEMOKRATIKUS KORSZAK TÖRTÉNETE FELDOLGOZÁSÁNAK HELYZETÉRŐL* A népi demokrácia története kutatásának munkaközössége 1961. július 3-án a Párttörténeti Intézetben tartott ülésén megvitatta „A népi demokratikus korszak ábrázolása történetírásunkban" című referátumot, melyet Orbán Sándor, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa készített . A referátumot és a vita anyagát az alábbiakban közöljük. A népi demokrácia korszakának ábrázolása történetírásunkban A népi demokratikus korszak történetének tanulmányozása történettudományunk egyik legfontosabb, egyszersmind legfelelősségteljesebb feladata. Jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy a népi demokratikus forradalom új korszakot nyitott meg népünk történetében: felszámolta a burzsoá rendszert és megnyitotta az utat a szocializmus, a kommunizmus felépítéséhez. Történészeink közül többen is figyelemre méltó munkát végeztek a népi demokratikus korszak történetének feldolgozásában. Néhány könyv, számos brosúra és még több tanulmány vagy cikk jelent meg e korszakról. Növekedik azoknak a történészeknek a száma is, akik e korszak kutatásával kívánnak foglalkozni. Egyre szélesebbé válik a kutatás tematikája és mindinkább tapasztalható az igény és törekvés, hogy mennél hitelesebben mutassák be a népi demokratikus korszak történetét. Mindenképpen fokozott figyelmet érdemel tehát annak a történetírói termésnek és tapasztalatnak vizsgálata, amely már eddig létrejött a népi demokratikus, korszak feldolgozása során. Beszámolónk ennek áttekinthető összegezéséhez kíván szerény indításként hozzájárulni. Beszámolónkban nem a korszak egyik vagy másik, vagy akár leglényegesebb történeti, elvi kérdését, hanem az e kórdóseket ábrázoló történeti vagy történeti jellegű feldolgozásokat kívánjuk szemügyre venni. Ezekkel sem a minden egyes munkára kiterjedő teljes historiográfiai igénnyel foglalkozunk, hanem inkább azzal, hogy az olvasásuk után kialakult benyomásokat, gondolatokat összegezzük. * Első tekintetre feltűnik, hogy a népi demokráciával foglalkozó történeti iroctaio m nem nyert még teljes „polgárjogot" a történetírásban. Egyelőre legalábbis még így tekintik egyes történészkörökben, vagy a tudományos ismeretterjesztés különböző fórumain. Némely kiadványok vagy sorozatok csupán a „politikusság" látszatáért, esetleg évfordulókon foglalkoznak ilyen témával. Mások még e látszatra sem pályáznak. Pl. a Kultúra Világa elnevezésű sorozat vaskos 5. kötete egyáltalán nem tekinti a történeti kultúra részének 1945 utáni történelmünket. Vagy ha az eddig védett kandidátusi disszertációkat vesszük is szemügyre, kiderül, hogy Magyarországon még egyetlen egy sem került sorra a népi demokrácia történetéből. Nem kétséges e mellőztetésnek fontos tényezője, a „történeti távlat" tilalomfájára hivatkozó burzsoá álobjektivitás. E szemlélet újkiadású képviselői a „történeti távlatot" lényegesen lerövidítik ós a történeti folyamatokat két csoportra: befejezettekre és nem befejezettekre bontván, azt állítják, hogy előbbiről lehet, utóbbiról nem lehet történelmet írni. Mindennek természetesen van valami reális alapja. Csakhogy a baj ott kezdődik, hogy ez a csoportosítás sokszor teljesen önkényes, nem is beszélve arról, hogy e csoportosítás „objektív" kritériumait gyakorta a „nem kényes" és „kényes" nagyon is szubjektív kategóriái határozzák meg. Ráadásul ez a szemlélet még a „pártszerűség" tógáját is magára ölti, mivelhogy a párt „érdekében", a szocializmus építésének „érdekében" állónak tiltja vagy engedélyezi az egyik vagy másik témát. * A népi demokratikus korszak történetének kutatására alakult munkaközösség beszámolója.