Századok – 1962
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése (Fügedi Erik) 353
KRÓNIKA 355 A szovjet tudósokat a XXII. kongresszusnak az az útmutatása vezeti, hogy a dogmatikus gondolkodás leküzdése nélkül, a személyi kultusz káros következményeinek teljes leleplezése ós felszámolása nélkül lényegében nem lehet megvalósítani az alkotó szándékot, a tudományos kutatómunkának a kommunizmus építése aktuális és gyakorlati problémái felé való fordítását, a kommunista nevelést. Történészeink elsőrangú feladatuknak tartják a harc fokozását a revizionizmus ós opportunizmus, a dogmatizmus és a szektásság minden jelensége ellen, a nacionalista nézetek és koncepciók leleplezését. Országunkban nagy figyelmet szentelnek a szocialista népek történetének. Aktuális feladatnak tartjuk a következő problémák tanulmányozását és kidolgozását: a szocialista építés a népi demokratikus országokban, a szocialista kultúra létrehozásának folyamata, a szocialista nemzetek keletkezése és fejlődése, a szocialista világrendszer kialakulása és megerősödése. E problémák kidolgozása megköveteli a Szovjetunió történészeinek szoros együttműködését a népi demokratikus országok tudósaival. Az utóbbi években, különösen az SZKP XX. Kongresszusa után a szovjet történészek már végeztek bizonyos munkát az európai népi demokratikus országokban folyó szocialista építés aktuális problémáinak megvilágítása érdekében: megkezdték a népi demokratikus és szocialista forradalmak elmélyült tanulmányozását, elkészültek a második világháború idején vívott nemzeti-felszabadító harc történetéről, továbbá azokról az általános kérdésekről szóló munkák, hogy hogyan erősödött meg a népi demokratikus rendszer és épül a szocializmus Európa és Ázsia számos országában. Ez év februárjában Moszkvában össz-szövetségi koordinációs értekezletet tartott a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján a szocializmus fejlődése és a kommunizmusra való áttérés törvényszerűségeinek tanulmányozására alakult Tudományos Tanács azzal a célkitűzéssel, hogy fejlessze és koordinálja a tudományos kutatómunkát az európai népi demokratikus országok szocialista építésének története területén. Az értekezlet munkájában az ország 57 tudományos kutatóintézetének és főiskolájának több mint 300 képviselője vett részt. Az értekezlet résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást, hogy eddig milyen eredményeket értek el az európai szocialista országok történetének kidolgozásában, kijelölték a szocialista építés további tanulmányozásának fő irányait, ós kitűzték a szovjet tudósok előtt álló legfontosabb, elsőrangú feladatokat, továbbá összhangba hozták a koordináció formáit. Reméljük, hogy ez a koordinációs értekezlet elő foarja segíteni a testvéri szocialista országok történeti problémáival foglalkozó szovjet tudósok munkafrontjának kibővülését. Az utóbbi években egyre aktívabbá vált az SzTA Történettudományi Intézetében a népi demokratikus országok történetének tanulmányozása és megvilágítása. Az Intézetben a múlt évben külön osztályt alakítottak az európai szocialista országok történetének tanulmányozására. Az osztály munkájában fontos szerepet játszik a magyar nép történetének kidolgozása. A Történettudományi Intézet fiatal munkatársai tollából máris több munka készült el és került kiadásra Magyarország történetéről. Kéziratban elkészült Magyarország új- és legújabbkori történetének tudományos népszerű rövid összefoglalása. A népi demokratikus országok osztálya két kötetben készül kiadni »Magyarország történetét«. Jelenleg folyik e kiadvány tervezetének kidolgozása. Az SzTA Történettudományi Intézete a magyar történészekhez készül fordulni azzal a kéréssel, hogy vegyenek részt e mű megírásában, készítsék el a kötetek egyes fejezêteit. A Szovjetunió tudományos ós kiadói szervezetei a szovjet olvasókat megismertetik a testvéri magyar nép történetével a magyar történész'ek munkáiról írt ismertetések és szemlék útján, egyes magyar munkák orosz fordításával. Oroszra fordították Acsády könyvét a magyar jobbágyság történetéről. Lefordítottuk és kiadtuk Nemes Dezső »Magyarország felszabadítása«, »Az Októberi Szocialista Forradalom hatása a magyarországi forradalmi mozgalomra« c. könyveit, melyek azután széles körben váltak ismertté nálunk. Hamarosan megjelenik fordításban egy magyar történészek által összeállított kötet »Magyarország a második világháborúban« címen, mely diplomáciai iratokat tartalmaz. A szovjet folyóiratok hasábjain számos magyar szerzőnek — a Magyar Történelmi Társulat tagjainak — cikkei jelennek meg. Legyen szabad annak a reményemnek kifejezést adni, hogy a magyar és szovjet történészek eredményes együttműködése a továbbiakban még inkább kiszélesedik és elmélyül, és ezzel elősegíti a népeink közötti testvéri barátság megerősödését minden tekintetben. Engedjék meg, hogy ismételten üdvözöljem a Magyar Történelmi Társulat itt összegyűlt képviselőit és teljes szívből kívánjak Önöknek további gyümölcsöző munkát." 23*
