Századok – 1962
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése (Fügedi Erik) 353
354 KRÓNIKA haza vagy a nemzet elvont eszméje mozgatja, hanem alapjában az anyagi érdek hajtóereje ösztönzi őket. Olyan világot mutatott be, amelyben a mindennapi kenyérért az emberek nem imádkoznak, hanem kétségbeesett harcot folytatnak. Sivár és kietlen világ ez, ahol a gyengét irgalmatlanul eltiporják, s ahol ádáz viaskodás folyik az anyagi javakért és a hatalomért. A burzsoázia szemében a marxista társadalomtudomány legfőbb bűne éppen az, hogy az osztálytársadalmak történetének valódi lényegét könyörtelenül leleplezte. Ez az, amit a burzsoázia nem tud megbocsátani a marxista társadalomtudománynak. És ez az, amit nem tudnak megérteni egyes marxista történészek, akik a kizsákmányolt tömegek magatartása mögött kispolgári szentimentalizmussal hazafias, eszmei alapon motívumokat keresnek. De a marxizmus azt is megmutatta, hogy az emberek nem képesek az anyagi érdekeknek ebben a nyers és rideg világában élni. Önáltatásra, illúziókra, éltető hazugságokra, »képzelt világokra« van szükségük, hogy magukat megbecsülhessék, hogy valami magasabbrendűre támaszkodhassanak mint a csupasz anyagi érdek. Ezért az emberek öntudatlanul eszmei hajtóerőkké alakítják át az anyagi hajtóerőket, az anyagi motívumokat az eszmék nyelvére fordítják le, és az eszméknek abszolút értéket tulajdonítanak. Itt játszik az öntudatlan nagy, valódi történeti szerepet, egészen másat, mint a freudi mitológiában. A történet színpadán így vonul fel egymásután a vallási eszmét képviselő jámbor vagy harcias rajongó, a becsület eszméjéért élő haló feudális lovag, a szabadságért halni kész polgári patrióta. A polgár anyagi érdeke a szabadversenyt kívánja. A filozófus fejében ez úgy tükröződik, hogy az embernek veleszületett, elidegeníthetetlen joga van a szabadságra. S a költő életét áldozza a szent világszabadságért. Valamennyien, a vallási rajongó, a lelkes lovag, a polgári patrióta egyaránt tömegeket mozgatnak, egyaránt nem ismerik eszméik anyagi rugóit, s jóhiszemű eszméik, amelyek öntudatlanul keletkeztek, egyaránt tudatos anyagi érdekek rosszhiszemű eszközeivé válnak a hatalmon levők kezében. De közben az emberiség egyre feljebb lép. Amikor megjeleneik a munkásosztály, a társadalmi világ szellemi elvarázsolása megszűnik. Marx szavait használva, az emberek agyát megült ködképződmények szertefoszlanak.- A munkásoknak nincs szükségük illúziókra. Észméik anyagi létfeltételeiket torzítás nélkül tükrözik vissza. Minél világosabban látják a polgári világban folyó anyagi érdekharcot, melynek ők maguk az áldozatai, annál készebbek a polgári világ megváltoztatására. Amikor pedig a polgári társadalom helyébe a kommunista társadalom lép, amely az anyagi szükségletek teljes kielégítését mindenki számára lehetővé teszi, az anyagi érdek is elveszti hajtóerejét, s az emberiség előtörténete végetért. Egy új gazdag világ tárul fel, amely minden egyén teljes és szabad fejlődésót biztosítja. Ebben a világban minden ember úgy törekedik saját egyéniségének teljes és szabad kifejlesztésére, hogy egyéniségét, amelyet a társadalom erői teremtettek meg, viszonzásul a társadalom szolgálatába állítja. Ennek az új világnak képét vetíti elénk a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. Kongresszusa, ezért az új világért küzd a maga eszközeivel a marxista társadalomtudomány, ezért harcolnak és fognak harcolni a magyar történészek is." Molnár Erik megnyitója után L. N. Kvtakov a szovjet történészek nevében üdvözölte a közgyűlést. A következőket mondotta: „Engedjék meg, hogy átadjam a szovjet történészek szívélyes üdvözletét a Magyar Történelmi Társulatnak, amely nemcsak az Önök országában ismert, hanem a határaikon túl is. Örömmel veszünk részt annak a Társulatnak az évi közgyűlésén, amely majd egy évszázados múltra tekint vissza ós amelynek haladó hagyományai nemcsak a népi demokratikus Magyarország korszakából ismertek, hanem а korábbi időkből is. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Magyarországon uralkodó földesuraknak és kapitalistáknak a múltban nem sikerült a Társulatot teljesen a saját osztályérdekeiknek alárendelni. Ma a Magyar Történeti Társulat azokat a történészeket tömöríti, akik a hős magyar nép igaz történetét keltik életre. A szovjet történészek, akiket a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. Konreszszusának határozatai lelkesítenek, azoknak a rendkívül fontos feladatoknak a teljesítéséhez láttak hozzá, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja új programjában a társadalomtudományok elé állított. A szovjet történészek tanulmányozzák ós elméleti következtetéseket vonnak le a kommunista építés tapasztalataiból, vizsgálják a szocializmus gazdasági, politikai és kulturális fejlődósének, a kommunizmusba való átnövésének fő törvényszerűségeit. A szovjet történészek az egyetemes történet problémáinak és a világ jelenlegi fejlődése problémáinak tanulmányozása során arra törekednek, hogy feltárják azt a törvényszerű folyamatot, ahogy a társadalmi formációk egymást váltják, ahogyan az emberiség a kommunizmus felé halad, hogy megmutassák, hogyan tolódtak el az erőviszonyok a szocializmus javára, és hogyan élesedett ki a kapitalizmus általános válsága.
