Századok – 1962
Történeti irodalom - E. M. EOZENTAL: Az orosz-francia szövetség diplomáciai története a XX. század elején (Ism. Palotás Emil) 312
306 TÖRTÉNETI IRODALOM 312 A könyv második fogyatékossága bizonyos mórtékben módszertani jellegű. Ez nemcsak A. Rasin monográfiájára jellemző, hanem az orosz proletariátus kialakulásának kérdéseivel foglalkozó sok más szovjet történész műveire is.2 Mindezideig a proletariátus kialakulása problémájának tartalma az ipari munkáskáderek kérdésére és azok feltöltésének forrásaira szorítkozik. Kétségtelen, hogy a munkásosztály kialakulásának problémája elválaszthatatlan a proletariátus összetételének és feltöltő forrásainak kérdésétől. A probléma azonban sokkal szélesebb. A proletariátus kialakulásának problémáját feltárni — ez annyit jelent, hogy nyomon követjük, miként alakult ki a születőben levő kapitalista termelési viszonyok között az új társadalmi osztály, az ipari munkások osztálya, hogyan növekedett osztályöntudata és hogyan erősödött meg politikai szervezettsége. A. Rasin könyve ebből a szempontból nem oldja meg a munkásosztály kialakulásának problémáját, mivel csak a proletariátus összetételének és feltöltődési forrásainak problémájára korlátozódik. A fent említett fogyatékosságok ellenére is A. Rasin könyve igen értékes és hasznos tudományos munka, mert jelentős adalék az oroszországi munkásosztály történetének tanulmányozásához. BALOGH SÁNDORNÉ Э. M. РОЗЕНТАЛЬ: ДИПЛОМАТИЧЕСКАЯ ИСТОРИЯ РУССКО-ФРАНЦУЗСКОГО СОЮЗА В НАЧАЛЕ XX ВЕКА (Москва, 1960. 271 стр.) E. M. ROZENTAL: AZ OROSZ-FRANCIA SZÖVETSÉG DIPLOMÁCIAI TÖRTÉNETE А XX. SZÁZAD ELEJÉN Nemrég az egyik moszkvai kiadó sorozatot indított útnak az új- és legújabbkori diplomáciatörténet fontosabb kérdéseit feldolgozó monográfiákból. E sorozat első kötetei között jelent meg egy fiatal szovjet történész, Rozental munkája az orosz —francia szövetségről. A mű időbeli határait az 1904 és az 1907-es évek alkotják. Ez az időszak a diplomáciatörténet igen érdekes szakaszai közé tartozik. Ekkoriban fejeződik be az imperialista nagyhatalmak két egymással szemben álló csoportjának kialakulása, s megkezdődik az imperialista világháborúra való felkészülés utolsó szakasza. Természetes tehát, hogy az ekkor felmerülő problémák már régóta magukra vonták a kutatók érdeklődését. Több könyv s tanulmányok tucatjai vizsgálják e mozgalmas évek történetét. E munkák között azonban csak elvétve akadunk marxista történetíró művére. Örömmel kell tehát fogadni Rozental könyvét, amelyet, bár nem első feldolgozása a témának, a szerző által felkutatott és feldolgozott hatalmas új forrásanyag miatt hézagpótlónak kell neveznünk. A téma megírásához a moszkvai és leningrádi történeti, diplomáciai és hadtörténeti levéltárak eddig ismeretlen dokumentumai gazdag anyagot szolgáltattak. Ezt a szerző szervesen kiegészítette a francia, német és angol nyelven publikált diplomáciai ós történeti források adataival. Rozental fő érdemei közé tartozik, hogy a szorosan vett diplomáciai problémákat széles alapokra helyezve tárgyalja. Többek között figyelemmel kíséri Oroszország belső helyzetét és az első orosz forradalom hatását az orosz-francia szövetségre. Ismeretes, hogy e szövetség alapját nem csupán katonai és politikai érdekek alkották, döntő szerepet játszottak benne a gazdasági és pénzügyi megfontolások is. A könyvből világosan elénk tárul az a folyamat, melynek során a cárizmus pénzügyileg teljesen a francia imperializmus függvényévé vált, s ennek következtében jelentősen módosult külpolitikája is. A diplomáciatörténeti munkákban ritka gazdasági elemzések itt teljesen helyénvalóak, sőt nélkülözhetetlenek, éppen az előbb említett körülmények folytán. Csak így lehetett ábrázolni azt a belső kapcsolatot, mely az orosz — japán háború, a forradalmi események, ' Lásd L. M. Imnov cikkét: „Ukrajna proletariátusa kialakulásának kérdéséhez", a „Voproszi Isztorii" c. folyóiratban 1957. 0. sz. 137—147. 1.
