Századok – 1962
Történeti irodalom - A Stockholmi Történészkongresszus ókortörténeti előadásai (Ism. Hahn István) 293
A XI., STOKHOLMI NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZ KONGRESSZUS KIADVÁNYAIRÓL A STOCKHOLMI TÖRTÉNÉSZKONGRESSZUS .ÓKORTÖRTÉNETI ELŐADÁSAI A Római Történészkongresszus (1955) ókortörténeti anyagának két vaskos kötete után a stockholmi kongresszus két, szerényebb terjedelmű füzete1 első pillantásra csalódást okoz: mintha az ókori történet iránti érdeklődés megcsappanásáról vagy legalább is az egyetemes történelmen belüli térvesztéséről tanúskodnék. Kétségtelen, hogy a stockholmi kongresszus centrális témái között első helyen az újkori gazdaságtörténeti kutatások szerepeltek; az ókori anyag azonban terjedelmesebb lenne, ha — mint Rómában tették — a korreferátumokat nemcsak szűkreszabott rezümé formájában közölték volna. A kongresszus ókori anyaga azonban így is, ha terjedelmében nem is „impozáns", de meggyőző képet ad nemcsak az ókori történeti kutatásnak tematikában való kiterjedtségéről, hanem mai központi kérdéseiről, sőt ezen túl bizonyos fokig a kutatásban mindinkább uralkodóvá váló szempontokról is. Ez a kép pedig bizonyos vonatkozásban nemcsak meglepő, hanem megnyugtató, sőt örvendetes is. A kutatásban a nyugati tudósok részéről is olyan kérdések kerültek előtérbe, amelyek a marxista történészeket hangsúlyozottan foglalkoztatják. Ez tehát azt jelenti, hogy az ókori történelemben a polgári kutatás is kénytelen immár számolni a marxizmus által felvetett kérdésekkel ós szempontokkal. Más szempontból örvendetes tény a Szovjetunió ós más szocialista országok ókortörténészeinek számszerűleg is és tematikailag is jelentős részvétele a kongresszuson: az elhangzott összesen 25 előadás ós referátum közül 11 származik a szocialista országok tudósainak tollából. Ezt, a régebbi állapotokhoz képest megváltozott helyzetet bizonyítja az előadásoknak nemcsak tematikája, hanem szemlélete is. A kutatások előterében az ókori társadalmak jellege és fejlődése áll. Egyetlen olyan előadás sem akadt, amely a társadalomtörténeti vonatkozásokat teljesen mellőzte volna, és kizárólag a politikai történet, vagy éppen szellemtörténet szempontjából szólt volna hozzá a felvetett kérdéshez. A numizmatika tárgyköréből vett előadás is2 azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a pénztörténetet kiemelje a „segédtudomány" fogalomköréből, és a gazdaságtörténet általános tendenciáit megvilágító forrássá tegye; [ez a célkitűzés az ókori numizmatika mai állapotában korántsem teljesen magától értetődő]. Aszóbanforgó referátum célja éppen az, högy a numizmatika is „a társadalomban élő emberről szóló tudománnyá" váljék. I. Érthető ezek után, hogy a kongresszus ókori történeti vitáiban mintegy előtérben áll az ókori rabszolgaság kérdése. A polgári tudomány, amely hosszú időn át másodrendű kérdésként kezelte a rabszolgaságot, és annak demográfiai, gazdasági és társadalmi jelentőségét egyaránt csekélynek igyekezett feltüntetni,3 most részben korunk egósz társadalmi és politikai fejlődésének, részben pedig a marxista történet-szemlélet térhódításának hatása alatt felismerte a rabszolgaság intézményének lényeges szerepét az antik társadalmakban. A rabszolgaság kérdésével egy programadó előadás4 és öt korreferátum5 foglalkozik. S. Lauffer előadása tudománytörténeti bevezetés után, melynek során Marxnak a rabszolgaságról tett megállapításait „mind a mai napig mértékadónak" (bis zur Gegenwart relevant) isnwri el, a rabszolgatartással kapcsolatos egyes kérdéseket elemez: 1 Kapports II. (Antiquité), 1—142 1. és Résumés, Section II. Antiquité, 51—82 1. 2,/. Guey : Les monnaies frappées sous l'Empire Romain, 55—70. 1. s E tendencia kirívó képviselője L. Westermann „Sklaverei" címszava a Panly-Wissowa : Realencyclopädie VI. Supplomentum kötetében és ugyanezen szerző: The Slave Systems of Graeco-Roman Antiquity (Philadelphia 1955) c. kötete. * S. Lauffer : Die Sklaverei in der Griechisch-römischen Welt, 71—97. I. 5 E. E. Úrbaeh : Slavery in Palestine and Syria (Résumés 68. к. 1.), I. Biezunska-Malowùt : Le lîôle économique et social de l'esclavage on Egypte (uo. 69. к. 1.), D. Stojcevic : De l'esclave Romain au colon (uo. 70. к. 1.), F. Yittinghoff : Die Bedeutung der Sklaven für den Übergang von der Antike in das abendländische Mittelalter (uo. 71. k. 1.), M. I. Finley : The Black Sea Region and the Slave Trade in Antiquity (uo. 74. k. 1.).
