Századok – 1962
Tanulmányok - Berend T. Iván: A stabilizáció megvédése és a tőkekisajátítás „száraz”; államkapitalista útja Magyarországon (1946–47) 98
A STABILIZÁCIÓ MEGVÉDÉSE ÉS A TÖKEKISAJÁTÍTÁS „SZÁKAZ" ÍJTJA 143 ele nem hiányzott a kórusból a szociáldemokrata jobboldal sem. Május 27-én, az újabb pártközi értekezleten Faragó László, felszólalásában „határozottan hangsúlyozta, hogy azért ellenzi az általános rész vénybejelentést, mert az előrevetíti a pénzintézetek államosításának gondolatát, amihez a párt nem járulhat hozzá". К kijelentést a SZDP más küldöttei sietve igyekeztek korrigálni. „Ez kínosan érintette delegációnkat — számoltak be Faragó felszólalásáról, —, mivel tárgyalásunk folyamán Oltványi és Ráez, de kivált Oltványi szinte közelebb álltak a kommunista állásponthoz, mint mi."153 A pártközi megállapodás alapján végül is 1947. június 1-én megjelent a kormányrendelet,154 melynek értelmében a pénzügyminiszter a nagybankokhoz15 5 további intézkedésig, de legfeljebb 1947. december 31-ig egy-egy miniszteri biztost és helyetteseket rendel ki annak ellenőrzésére, hogy a pénzintézet közérdekű feladatát ellássa és vagyonállagát épségben megtartsa. A miniszteri biztos a bank könyveit, iratait és levelezését megtekintheti, szakértők bevonásával vizsgálatot tarthat, s bármely szándékolt ügylet ellen óvást emelhet. A bank minden esetben köteles a miniszteri biztosnak a kívánt felvilágosításokat megadni és előzetes hozzájárulását minden esetben kikérni. A MKP június közepén a legerőteljesebben sürgette a biztosok kiküldését, ami addig még nem történt meg, mivel a kisgazdapárt vitát nyitott, hogy melyik bankhoz kerüljön kisgazda miniszteri biztos. A személyi kérdéseket pártközi" értekezletek hosszas vitatémáivá változtatták.156 Mindez azonban már a bankok teljes államosításának közvetlen előzményét képezte, hiszen ugyanezen hetekben már az államosítás kérdésében is megszületett a megegyezés. A jobboldal ellenállását leküzdve a két munkáspárt végülis közös álláspontot alakított ki.15 7 A SZDP ekkor még megkísérelte legalább a tőkések komoly kártalanításának „kijárását". Kemény György és Timár László kardoskodtak a kártalanítás megkezdése, vagy legalábbis a kártalanítás megkezdése időpontjának meghatározása mellett. Az utóbbi azonban a bizalmas szociáldemokrata megbeszéléseken maga is leszögezte: ,,. . .egyedül ragaszkodnunk a kártalanítás tényéhez nehezen lesz lehetséges, mert megjelenhet a Szabad Népben egy cikk, hogy a Szociáldemokrata Párt kiveszi a pénzt a proletariátus zsebéből, hogy így kártalanítsa a kapitalistákat."15 8 A kártalanítás ügye azonban ekkor közvetlenül még nem is volt aktuális, s a megállapodást nem akadályozta. 163 P. I. Archívuma. 253/1 — 177. A SzDP gazd. pol. о. 64. sz. jelentése. 1947. máj. 27. 154 6.850/1947. M. E. sz. rendelet. (M. K. jún. 1.) 155 A rendelet a Pénzintézeti Központ ún. I. kúriájába tartozó intézetekre vonatkozott. Ezek a következőek voltak: Hitelbank, Kereskedelmi Bank, Leszámítoló Bank. Pesti Hazai Első Takarékpénztár, Angol —Magyar Bank, Magyar —Olasz Bank, Belvárosi Takarékpénztár, Országos Földhitelintézet, Országos Központi Hitelszövetkezet, Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár. 166 Az 1947. jún. 13-i pártközi értekezleten a MKP megbízottja, Berei Andor felszólalt, s bejelentette, hogy már egy héttel ezelőtt ki kellett volna küldeni a miniszteri biztosokat a bankokhoz, de ez nem történt meg, ami rengeteg visszaélésre ad lehetőséget. A kisgazdapárt nevében Rácz Jenő azt fejtegette, hogy bizonyos eldöntetlen személyi kérdések miatt — a miniszterelnöktől nyert tájékoztatás szerint — pártvezetői értekezleten tárgyalják meg a vitás ügyeket, s addig nem lehet a biztosokat kiküldeni. (P. I. Archívuma. 2/9—13. 00012.) 157 A 3 éves tervek összeegyeztetését tárgyaló pártközi értekezlet 1947. jún. 13-i ülésének jkv-e. P. I. Archívuma. 2/9—13. 00012. 158 P. I. Archívuma, 253/1 — 176. A SzDP gazd. pol. biz. 1947. máj. 28-i ülésének jkv-e.
