Századok – 1962
Tanulmányok - Berend T. Iván: A stabilizáció megvédése és a tőkekisajátítás „száraz”; államkapitalista útja Magyarországon (1946–47) 98
144 BEBEND T. IVÁN A két párt az államosítások határidejét augusztus l-ben jelölte meg. A tavaszi, nyári hónapokban sorozatosan tartott pártközi értekezleteken az államosítás határideje körül hosszas vita és huza-vona volt, s az államosítás lebonyolításának technikai problémái is lehetetlenné tették az augusztusi határidő betartását. Június folyamán végül is a november 1-í időpontban állapodtak meg.159 Mindez természetesen a legkevésbé sem jelenti azt, hogy a tőkés érdekek képviselői ellenállás nélkül adták fel ezen fontos pozíciójukat. Rendkívül jellemző módon ekkor ismét azt láthattuk, hogy az „eddig és ne tovább" álláspontját kísérelték meg érvényre juttatni. Az újabb, nagy horderejű államosítás, a nagyobb gazdasági struktúraváltozások ellen sajátosan, az állandó visszavonulás talajáról éppen a hároméves terv érdekeire hivatkozva érveltek. A GYOSZ 1947 júniusi közgyűlésének hivatalos megnyilvánulásai ennek jegyében álltak. Fellner Pál — más vonatkozásban már idézett cinciki megnyitójában a hároméves terv erőfeszítéseire utalva szögezte le: „Különösen aláhúzandónak tartom, hogy ilyen körülmények között, amidőn az állami kiadások tekintetében a maximumra felfokozott takarékosságra, a magángazdaság részéről pedig a végsőkig terjedő erőfeszítésre és egyéni kezdeményezésre van szükség, elhibázottnak látjuk a további államosítási törekvéseket, így a 3 nagybank államosítását is..." 160 Knob Sándor, a GYOSZ vezérigazgatója pedig kijelentette, ellentmondást lát abban, hogy „.. .jelentős politikai erők az ország gazdasági és társadalmi struktúrájának mélyreható átalakítását kívánják, ami termelési veszélyek nélkül nem hajtható végre és teszik ezt akkor, amikor az ország minden érdeke a termelés növelését kívánja, s a hároméves terv keretében is erről van szó."161 De még világosabban a hároméves terv „érdekében" érvelt a bankállamosítások ellen Budapest kisgazda polgármestere is.16 2 159 A 3 éves tervek összeegyeztetését tárgyaló pártközi értekezlet 1947. jún. 13-i ülésének jkv-e. P. I. Archívuma. 253/1 — 179. Az államosítási törvényt végül is 1497-nov. 20-án szavazta meg az országgyűlés. 160 Két beszéd. Bpest. 1947. Fellner Pál elnöki megnyitója a GYOSZ 1947. jún. 12-i közgyűlésén. 12—13. 1. 161 Pesti Tőzsde 1947. jún. 26. 162 Budapest kisgazda polgármestere, Kővágó József, akinek a bankok állami ellenőrzésbe vétele ügyében írott tiltakozó leveléből már idéztünk, most újból felemelte szavát: „Mint Budapest polgármestere, felelősnek érzem magamat a gondjaimra bízott város lakosságának jólétéért, mint politikus ós törvényhozó pedig, az egész ország jövőjéért. Mindkét vonatkozásban a legsúlyosabb aggodalommal töltenek el azok a tervek és jelenségek, melyek a legutóbbi időben felmerültek ... az ország lakóssága arra készül, hogy egy újabb, néhány évig tartó hatalmas erőfeszítéssel a termelés volumenét és az általános életnívót jelentősen növelje. Az előkészületek során a Magyar Kommunista Párt várátlanul felvetette a Magyar Nemzeti Bank és három nagybank államosításának követelését . . . Azt hiszem, mindenki előtt világos, hogy a bankok államosításával járó zökkenők, még ha csak átmenetileg jelentkeznének is, erősen veszélyeztetnék a 3 éves terv keresztülvitelét. Az átmeneti zökkenőknél azonban sokkal nagyobb jelentőséggel bír az a körülmény, hogy nagybankjaink külföldi összeköttetéseit a 3 éves terv során nem nélkülözhetjük . . . Már pedig kétségtelennek látom, hogy a három nagy bank államosításával néven nevezendő külföldi kölcsön felvételének lehetőségei semmivé zsugorodnak össze." A köztársasági elnökhöz intézett levele további részeiben hivatkozik még a bankok kapcsolatainak jelentőségére a külkereskedelemben, valamint az államosítások katasztrófális kihatására a magánkezdeményezésre. Levele végén Kővágó József — aki nem sokkal előbb a bank-ellenőrzés ellen emelte fel szavát — hangsúlyozza, hogy az ellenőrzés is elegendő ! (K. G. L. Hitelbank. 229. cs. 1947. máj. 29.)
