Századok – 1962
Tanulmányok - Berend T. Iván: A stabilizáció megvédése és a tőkekisajátítás „száraz”; államkapitalista útja Magyarországon (1946–47) 98
A STABILIZÁCIÓ MEGVÉDÉSE ÉS A TÖKEKISAJÁTÍTÁS „SZÁKAZ" ÍJTJA 107 A MNB váltótárca-hitel állománya2 3 • millió Ft-ban Mr. XII. = ieo 1946. VIII. = 100 1937. december 31. 1575,0 100,0 2119,8 1946. augusztus 31. 74,3 4,7 100,0 1946. december 31. 495,4 31,5 666,8 1947. március 3 1. 510,8 32,4 687,5 1947. június 7. 665,1 42,2 895,2 A táblázat adataiból látható, hogy augusztushoz képest a hitelkeretek emelkedése ugyan igen számottevő, de a háború előttinek 1946 — 47 fordulója körül még az egyharmadát sem érte el, sőt 1947 nyarára is csak alig haladta meg annak 42%-át. A szűk hitelkeret annál is erőteljesebben éreztette deflatáló hatását, mivel az adott helyzetben a Nemzeti Bank hiteleinek sokkal nagyobb jelentősége volt, mint a háború előtti gazdaságban. Korábban ugyanis a gazdaság hiteligényének tetemes részét a nagybankok elégítették ki saját tőke- és betétállományuk terhére. Most azonban másként állt a helyzet. Már az inflációs időszak vonatkozásában kimutattuk, hogy a nagybankok nem rendelkeztek jelentékeny tőkeerővel és funkciójuk legnagyobb részt a Nemzeti Bank által folyósított összegek közvetítésére korlátozódott.2 4 Vajon mi volt a helyzet e téren a stabilizáció után? Idézzünk csak a nagybankok jelentéseiből. A Hitelbank egy 1946 augusztus végén készült feljegyzése szerint: „Augusztus 1-én, amikor az új valuta életbe lépett, a bankok kasszái üresek voltak, betétállományuk megszűnt, kihelyezéseik semmivé váltak. A bankok ennek folytán a gazdasági életet pénzzel ezidőszerint ellátni nem tudják..."2 5 Egyáltalán nem csupán az augusztusi helyzetkép festett így. A Kereskedelmi Bank igazgatóságának jelentésében, melyet az 1947 júliusi közgyűlés elé terjesztettek, a következőket olvashatjuk: „A betétképződés csaknem teljes hiánya miatt a gazdasági élet mint pénzforrásra eleinte szinte kizárólag a Magyar Nemzeti Bankra volt » utalva. Ez az állapot egyébként azóta is nagy mértékben fennáll. . . nem kerülhettük el, hogy ügyfeleink hitellel való ellátása érclekében a Nemzeti Banktól visszleszámitolási hitelt vegyünk igénybe. így 1947 január 1-én a 158.059.337.24 Ft-ot kitevő váltóállományunk túlnyomó része visszleszámitolva volt."2 6 A Leszámitolóbank igazgatóságának jelentése szinte szószerint ismétli az előbbieket: „A betétképződés lassú üteme arra késztette intézetünket, hogy az ügyfeleinknek nyújtott váltóhitelek nagyobb részét a MNB-nál igénybevett viszontleszámítolás útján fedezze.'"2 7 23 GsT. 1947. VIII. sz. 334. 1. 24 Vö. Berend T. Iván : Az állami beavatkozás rendszere és a nagytőke gazdasági hatalmának aláásása az inflációs periódusban. 1945 — 46. Párt történeti Közlemények. 1961. 4. sz. 25 K. G. L. Hitelbank. 245. cs. 1946. aug. 21-i feljegyzés. 26 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1947. jan. l -i megnyitó forintmórlege ós az igazgatóság jelentése a 103.— 105. üzletévekről. Bpest. 1947. Az 1947. júliusi közgyűlés előterjesztése. 27 A Magyar Leszámítoló ós Pénzváltóbank 1944—1945—1946. üzleti jelentése. Bpest. 1947.
