Századok – 1962
Tanulmányok - Berend T. Iván: A stabilizáció megvédése és a tőkekisajátítás „száraz”; államkapitalista útja Magyarországon (1946–47) 98
A STABILIZÁCIÓ MEGVÉDÉSE ÉS A TÖKEKISAJÁTÍTÁS „SZÁKAZ" ÍJTJA 105 egymilliárdos szintet a pénzforgalom csak december második felére érte el. A forgalomban levő pénzmennyiség vásárlóereje ekkor az 1938 januári színvonal felén állt. (Az 1939 januári szintnek csak alig több mint 30%-án.)1 ® 1946 őszén a következő félév pénzmennyiségének megállapításához a termelés állandó emelkedését is figyelembe véve a Szanálási Bizottság oly értelmű elvi álláspontot foglalt el, hogy a Gazdasági Főtanács 1,0 milliárd helyett 1,3 —1,4 milliárdos bank jegyplafonra nyújtson be előterjesztést.17 Fokozatos kibocsátó tevékenység eredményeként március elejéig a bankjegymennyiség még alig haladta meg az egy milliárd forintot, június végére azonban már megközelítette, a váltópénzmennyiséggel együtt pedig valamivel meg is haladta az 1,4 milliárdot. A forgalomban levő pénzmennyiség (bankjegy és váltópénz) összege és 1938 januári pengőben számított vásárlóértéke.1 8 Pénzmennyiség millió Ft-ban Vásárlóérték millió P-ben Az 1946/47 évi pénzforgalom reálértéke 1938 január 1791,3 511,8 100,0 1946. augusztus 31. 371,6 96,3 18,8 1946. szeptember 30. 636,2 162,8 31,8 1946. október 31. 885,1 223,3 43,6 1946. november 30. 988,0 247,3 48,3 1946. december 31. 1023,7 261,0 51,0 1947. január 31. 1072,7 265,5 51,9 1947. február 28. 1150,0 280,5 54,8 1947. március 31. 1230,6 283,6 55,4 1947. április 30. 1318,2 298,9 58,6 1947. május 31. 1476,2 306,9 60,0 1947. június 23. 1426,5 — A bankjegykibocsátási politikával kívánt hatások eléréséhez azonban nemcsak a pénz mennyiségére kellett figyelemmel lenni. Rendkívüli fontossággal birt a kibocsátás módja is. Az új forint legnagyobb részét az első hónapokban az állami kiadások fedezése, másrészt a magánkézben levő arany- és valutakészletek beváltása útján hozták forgalomba. „A Jegybank megkezdte ugyan az új pénzkibocsátást — olvashatjuk a Hitelbank által augusztus 21-én készített feljegyzésben —, a pénz forgalombahozatala azonban olyan címeken ós utakon történik, amelyek nem alkalmasak arra, hogy a bankok rövid időn belül össze tudják gyűjteni azt a likvid pénztőkét, amelyre gazdasági életünknek múlhatatlanul szüksége van. A Jegybank feladata, hogy a bankoka,t pénzzel ellássa mindaddig, amíg a betétképződés a termelés finanszírozásához szükséges mértéket el nem éri. .. csak azt kérjük, hogy a Jegybank az általa kibocsátott pénzt — úgy ahogy az történni szokott és ahogy az alapszabályokból folyik — a bankok útján hozza forgalomba."1 9 Mint a bank feljegyzéséből is kitűnik, a pénz a nagybankok kikapcsolásával áramlott a gazdaság 16 GsT. 1947. VII. sz. 335. 1.: M. G. I. 54. sz. helyzetjelentése 17. 1. alapján. 17 A Szanálási Bizottság 1946. okt. 8-i ülésének jkv. P. I. Archívuma. 2/9 — 23 00205. 18 GsT. 1947. VII. sz. 335 1.; A M. G. I. 54. sz. helyzetjelentése 17. 1. alapján. 19 K. G. L. Hitelbank. 245. cs.
