Századok – 1962

Tanulmányok - Berend T. Iván: A stabilizáció megvédése és a tőkekisajátítás „száraz”; államkapitalista útja Magyarországon (1946–47) 98

A STABILIZÁCIÓ MEGVÉDÉSE ÉS A TÖKEKISAJÁTÍTÁS „SZÁKAZ" ÍJTJA 101 alapozva adhatta ki a jelszót: „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból !" A legfőbb politikai célkitűzés ebben a helyzetben a kisgazdapárt megtisztítása volt az ott tömörülő reakciótól. E cél érdekében javasolta a MKP új választások kiírását, s azokon a Baloldali Blokk és a kisgazdapárt demokratikus szárnya közös frontjának indulását a reakció kisgazdapárton belüli és kívüli erőivel szemben.5 A forradalmi erők szilárdabb összefogása érdekében ugyanezen időszakban a MKP — Révai József útján — felvetette a két munkáspárt egyesülésének gondolatát is. A legfontosabb fegyvert, amely felett a MKP rendelkezett, a forradalmi tömegerő támogatása képezte, s a párt vezetői nyíltan meg is mondták: „Ha a magyar demokrácia megvédésére és továbbfejlesztésére a tömegmozgalom minden néven nevezhető alkalmazása szükségesnek mutatkozik, a legteljesebb mértékben élni fogunk vele. Mi nem fogunk habozni, hogy a demokrácia védelmében a dolgozó tömegeket is harcbavessük."6 A tőkés-reakciós osztályok képviselői látva, hogy a politikai harc porondján helyzetük egyre kedvezőtlenebbre fordul, 1946 végén a titkos szervezkedés, puccs-kísérlet útjára léptek. Arra számítottak, hogy megfelelő s nem is túl távoli időpontban külföldi támogatással átveszik a hatalmat az országban. Ezekben a hónapokban már közvetlen küszöbön állt a békeszerződés aláírása, s Európa-szerte egyre nagyobb erővel, egyre tetemesebb amerikai támogatással indult meg a háború idején jelentősen megnövekedett kommunista béfolyás elleni harc, a kommunista pártok kiszorítása a hatalomból. 1947 tavaszára a helyzet rendkívül kiéleződött. Az áprilisban meghirdetett Truman-elv, majd röviddel ezután a Marshall-terv megindítása az amerikai hatalmi tervek, az európai befolyás kiszélesítésének és egyben a tőkés rendszer megerősítésének fegyverei voltak. A politikai feltételek mellett folyósított áru- és tőkekölcsönök módszerét a katonai támaszpontok kiépítésének megindítása egészítette ki. Az Egyesült Államok anyagi és politikai támogatását felhasználva az egyes európai országok jobboldali erői, nem utolsó sorban a szociáldemokrata jobboldalak segítségével vagy egyenesen vezetésével általános rohamra indultak. Kiszorították a háború után kormányhatalomban is részesülő kommunistákat a kormányokból Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban. Hasonló terveket forgattak a magyar reakció képviselői is. Az amerikai intenciók azonban Magyarországon nem juthattak érvényre. A Szovjet Hadsereg jelenléte az intenzívebb beavatkozást lehetetlenné tette. Az országon belül viszont a népi demokrácia erői egyre gyarapodtak. A kommunista párt tömegbefolyása gyorsan növekedett. Ennek alapját mindenek előtt a tömegek érdekeit képviselő és sikeres politika képezte. A föld megvédése a falun, az infláció alatti harcok és elsősorban a stabilizáció a városban, a kiharcolt vívmányok következetes védelme, az ígéretek és jelszavak pontos betartása napról-napra újabb tömegeket állított a MKP mellé ! De rendkívül nagy szerepet játszott az egyszerű, önfeláldozó, lelkes kommunisták tömegmunkája is. Nem lehet feladatunk e munka keretében a politikai küzdelmek és a MKP mindennapos harcainak bemutatása, de a gazdasági sikereket és a tőkés gazdaság elleni harc eredményeit sem érthetnénk meg, ha — legalább utalás-5 Vö. Nemes Dezső : Magyarország felszabadulása. Bpest. Kossuth Kiadó. I960' 248. 1. 8 A MKP III. Kongresszusán 1946. szept. 29-én tartott előadói beszéd. Rákosi : i. m. 365. 1.