Századok – 1962
Tanulmányok - Berend T. Iván: A stabilizáció megvédése és a tőkekisajátítás „száraz”; államkapitalista útja Magyarországon (1946–47) 98
102 BEBEND T. IVÁN szerűen — nem hivatkoznánk ezen harc ún. szürke hétköznapjaira. A falun pl. nemcsak a földosztás és a föld megvédése, de az emlékezetes falujárás is döntő szerepet játszott a MKP paraszti tömegbázisának kiszélesítésében. 1946 tavaszától a kommunisták tízezrei járták hétről-hétre a falvakat. A Ganzgyáriak négy Nógrád megyei községbe jártak le rendszeresen, a XVIII. kerület kommunistái 1946 folyamán 17 gyöngyösi és gyömröi falut látogattak 21 alkalommal. Alig volt Magyarországon község, ahová a kommunista munkások és értelmiségiek ne jutottak volna el. A falujárók a különböző ipari és gépjavításoktól, építkezésektől orvosi munkáig legkülönbözőbb területeken nyújtottak támogatást a parasztoknak, s közben népgyűléseken, az egyéni meggyőzés útján népszerűsítették a kommunista programot, magyarázták a párt álláspontját a különböző politikai kérdésekben.7 Az igazuk tudatában lendületes meggyőző munkát végző kommunisták a gyárakban is egyre több embert hódítottak meg, s ebben nem kis szerepet játszott a szakszervezetekben és üzemi bizottságokban dolgozó kommunisták munkája, mindennapos harca a munkások érdekeiért. S hogy 1945 vége óta milyen változás következett be a gyárakban a kommunista párt tömegbefolyása terén, azt az 1947 januárjában megtartott részleges üzemi bizottsági választások már igen világosan mutatták: három hét alatt választották meg mintegy 30 nagyüzem üzemi bizottságát, s ezekben 400 kommunista mellett mindössze 70 szociáldemokrata kapott helyet.8 A kommunista párt városi és falusi tömegbefolyása 1946 — 47 folyamán tehát nagymértékben kiszélesedett. A politikai erőviszonyok tehát lépésrőllépésre billentek a népi demokrácia tábora javára, ez volt az eredő, melyet a kommunisták politikája és a forradalmi munkás- és paraszttömegek mozgásának erői létrehoztak. Ez tette lehetővé, hogy a népi demokrácia tábora a kommunisták vezetésével 1947 tavaszán nem vesztesként, hanem győztesként került ki a harcból. 1947 januárjában, amikor pl. Belgiumban kiszorították a kommunistákat a kormányból, a magyar népi demokrácia államhatalma lecsapott az ellenforradalmi szervezkedésre; leleplezte és felszámolta a „Magyar Közösség" nevű szervezetet, mely a kisgazdapárton kívül és belül , szervezte reakciós puccsra az ellenforradalmi erőket, a kisgazda jobbszárny nagy részének aktív, de még nagyobb csoportjának hallgatólagos támogatásával. Bár a kisgazdapárt és az összeesküvők között szervezeti kapcsolat nem állott fenn, alapvető politikai céljaik egyezése a kisgazdapártot is mély válságba sodorta. Amikor pedig napvilágra került, hogy a párt legfőbb vezetői is tudtak a szervezkedésről, egyre több politikus kompromittálódott. Az összeesküvés felszámolása során a kisgazda jobboldal prominens képviselőit letartóztatták, illetve azok egymás után hagyták el az országot és szöktek nyugatra, ezt tette 1947 májusában maga Nagy Ferenc is. A kisgazdapárt jobbszárnya összeomlott.9 A kisgazdapártban a népi demokratikus fejlődést és a kommunistákkal való együttműködést igenlő baloldal — Dobi István, Dinnyés Lajos és mások — kerekedett felül, s megindult a ^árt tisztulási folyamata. A kisgazdapárt 1947 tavasza után megszűnt a reakció tömörü 7 Figyelemreméltó dokumentumanyagot közöl a falujárásról a Párttörténeti Közlemények 1958. évi 2. számában B. Szinkovicli Márta—Imre Mntyásné : A falujáró mozgalom dokumentumaiból. 1946—1948. 189 — 214. 1. 8 Esti Béla : A munkásegység jelentőségéről a népi demokrácia győzelméért vívott harcban. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet Értesítője. 1955. 3. sz. 51. 1. 9 Nemes : i. m. 248 — 249. 1.
