Századok – 1961
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581
593 daság, s átlag egy-egy gazdaságra 29,69 kat. hold jutott, s ha leszámítjuk a száz holdon felüli gazdaságokat és birtokosokat, akkor is 19,06 kat. hold jut egy-egy száz holdon aluli gazdaságra átlagban. Szolnok megyeszékhely a megye legkisebb területű (24 305 kat. hold) városa volt a nagybirtokos övezet tengelyében. Közlekedési góc;pont, mégis rendkívül lassan iparosodott. Határában két nagybirtokos 6998 kat. holdat s két ötszáz holdon felüli középbirtokos 1316 kat. holdat birtokolt. 11 olyan középbirtokosa volt, akinek földbirtokát a száz és ötszáz hold közötti kategóriában tartja nyilván a Gazdacímtár, ezek 2024 kat. holddal rendelkeztek. A 15 száz holdon felüli birtokos tehát 10 338 kat. holdat, a művelt területnek majdnem felét birtokban tartotta. A város egész területének 1903 gazdaságára egyenként 12,77 kat. hold jutott, illetve a száz holdon felüliek levonása után az 1888 gazdaságra a 13 967 kat. holdból egyenként 7,39 kat. hold juthatott volna. Egészen más képet mutatnak a megye hajdani redemptus városai. Jászberény a jászsági redemptus övezet egyetlen városa, a régi Jászkun Hármas Kerületek közigazgatási központja volt 1876-ig. A területrendezéssel gazdasági és politikai fejlődése nagymértékben csökkent, ipara és mezőgazdasága igen lassii ütemben fejlődött. 47 980 kat. holdnyi területéből a város különböző határrészein 1421 kat. hold halmozódott fel örökösödés, vétel útján egy földbirtokos kezén. A város ötszáz holdon felüli három középbirtokosa is mindössze 1704 kat. holddal rendelkezett. A 200 — 500 holdas kategóriában 17 középbirtokos 4606 kat. holdat, a 100—200 holdas kategóriában pedig 24 középbirtokos 3165 kat. holdat, a száz holdon felüli kategóriákban tehát 45 birtokos 10 896 kat. holdat tartott birtokban. A város területén található 3772 gazdaságra egyenként 12,72 kat. hold jutott, a száz holdon aluli viszonylatban pedig 9,95 kat. hold. К are mg a nagykunsági redemptus övezet központja s egyúttal a megye legnagyobb kiterjedésű városa volt. A területrendezés előtt a nagykunsági kerület közigazgatási és törvénykezési székhelye. Elvesztett gazdasági és politikai jogainak visszaszerzéséért éppen úgy szívós, de évtizedeken át mégis meddő harcot folytatott a megye új uraival szemben, mint a jászsági övezetben Jászberény. Osi területén a Gazdacímtár adatai szerint egyetlen nagybirtok sem volt, csupán az egri rk. főkáptálan 3427 kat. holdas birtoka tartozott a város területéhez mint tőkés bérlet. Három ötszáz holdon felüli középbirtokosa 2380 kat. holdat tartott birtokban, ugyanakkor a 200—500 holdas kategóriában 11 középbirtokos 2904 holdat, a 100—200 holdas kategóriában pedig 39 középbirtokos 5421 holdat, a száz holdon felüli 54 birtokos tehát 14 162 holdat tartott birtokban a város területéből. A statisztika 2602 gazdaságról ad számot a város 67 286 kat. holdnyi területén. Egy-egy gazdaságra tehát 25,85 kat. hold, illetve a száz holdon aluli adatokhoz képest még mindig 20,85 kat. hold jutott. E terület földrajzi és népesedési adottságai sokkal kedvezőtlenebbek voltak a jászságiaknál, ezért itt a tanyarendszer sem volt jellemző. Túrlceve város szintén ősi redemptus település volt. Az 1893-ban kiadott Baross-féle gazdacímtár1 4 adatai szerint e város területén nem szerepelt nagybirtokos, az 1897-ben megjelent Gazdacímtár adatai azonban 14 Bellusi Baross Károly : Magyarország földbirtokosai. Bpest, 1893.
