Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
88 A. I. PUSKÁS mutatkozott kielégíteni a magyar területi igényeket néprajzi alapon. Az ellentétek főleg abban mutatkoztak, hogy a magyar delegáció a Szudéta kérdés megoldása alkalmával elfogadott 1910-es magyar népszámlálás adatait kívánta alapul venni,2 7 a csehszlovák delegáció viszont a legutolsó csehszlovák népszámlálás eredményeit kívánta kiindulópontnak tekinteni és a népszavazás gondolatát elutasította. A magyar kormány október 13-án megszakította a tárgyalásokat, s mint döntőbírókhoz, a müncheni egyezményt aláíró négy nagyhatalomhoz fordult, hogy területi igényeit támogassák az általa javasolt formában. Horthy a négy nagyhatalomhoz írt levelében a magyar kormány nevében tudomásukra hozta a tárgyalások megszakítását és bizonygatta, hogy „Magyarország mindent megtett, hogy békés úton keresztülvigye a müncheni konferencia határozatát".28 Horthy eredeti fogalmazványának utolsó bekezdését, amelyben arról van szó, hogy a magyar kormány elhatározta, hogy megszakítja a tárgyalásokat és tájékoztatja a négy nagyhatalmat, a müncheni szerződés résztvevőit a tárgyalások jelenlegi állásáról és az általános mozgósítás elrendeléséről,29 a tisztázatból kihúzták. A magyar kormány azonban számításaiból nem hagyta ki a katonai erő igénybevételének lehetőségét és október 14-i ülésén elhatározta, hogy lépéseket tesz „Magyarország katonai biztonságának megerősítésére"3 0 , azaz a mozgósítás keresztülvitelére. Ugyanezen a napon Csáky külügyminiszter Rómába utazott, ahol tárgyalásokat folytatott Mussolinivei és Cianoval erről a kérdésről, Darányi volt miniszterelnököt pedig Münchenben Ribbentrop jelenlétében Hitler fogadta. Imrédy miniszterelnök ezzel egyidőben Magyarország külpolitikájának irányvonalát meghatározva hangsúlyozta, hogy annak mindinkább hozzá kell idomulnia a Róma—Berlin tengely politikájához. Ezzel biztosítani akarta magának Németország és Olaszország támogatását. A magyar sajtó a közös lengyel—magyar határ megteremtéséért folytatott kampány során, október 16-án nagy páthosszal úgy állította be a diplomáciai helyzetet, mintha Darányinak és Csákynak sikerült volna biztosítaniok Németország és Olaszország teljes szolidaritását a magyar igényeket illetően.3 1 Németország azonban ebben az időben nem támogatta a magyar követeléseket, úgy gondolta ugyanis, hogy jobb megtartani az „autonóm" Kárpátukrajnát a saját korlátlan ellenőrzése alatt, mert ily módon megakadályozhatja a közös lengyel—magyar határ megvalósulását és Magyarországot kényszerítheti, hogy legyen engedékenyebb Németország irányában. Horthy számítva arra, hogy a müncheni paktumot aláíró hatalmak támogatják Szlovákia és Kárpát-Ukrajna meghódítására irányuló terveit, még október 8-án levelet küldött Neville Chamberlain angol miniszterelnöknek; a levélben utalt Chamberlain két évvel azelőtt tett Ígéretére, hogy arra alkalmas időben kész támogatni a magyar területi igényeket Csehszlovákiával szemben.32 Neville Chamberlain 1938. október 28-i válaszlevelében biztosította Horthyt Anglia támogatásáról33 és ennek megerősítéseül csatolta 27 Pester Lloyd 1938. okt. 10. г» IDA. f. 323. op. I. d. 20, 1. 8 — 9. 29 Uo. 1. 9. 30 OL. ME. MT. jkv., 1938. okt. 16. 31 Pester Lloyd, Magyar Nemzet, 1938. okt. 16. 32 IDA. f. 323. op. I. d. 20. 1. I. 33 Uo. 2—4. 1.
