Századok – 1961
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (II. rész) 47
f EGY OSZTKÁK EÖPIEATÍEÓ ŰTJA A NEGYVENNYOLCAS FOBBADALOM. FELÉ 75 dául Karl Moering munkáját (Sibyllinische Bücher) is Schuselkának küldi meg Doblhoff báró 1847 novemberében azzal a kéréssel, hogy gondoskodjék kiadásáról.328 Neve ekkoriban már külföldi körökben is meglehetősen ismert lehet, Táncsics Mihály is megemlékezik róla, amikor 1846 nyarán a Hoffmann és Campe kiadónál tett hamburgi látogatásáról számol be.329 Mégis, a „vihar előtti csend"33 0 szomorú évében, 1847-ben mély levertség lesz úrrá rajta. Ez az év — mint Engels írja — „véglegesen egyetlen kérdést sem oldott meg, de az összes kérdéseket úgy tette fel, hogy most meg kell oldani őket",33 1 s ezt bizonyos fokig Schuselka is érzi. „A politikai munkák írásába belefáradtam — írja -, s mit sem értem el velük, csak üldöztetésemet és kiadóim számára kiadványaik tilalmazását. »Mit használ az írás? Már mindent százszor elmondtak! Most történnie kell valaminek!«" tépelődik magában.332 Forradalmi cselekvésre azonban még ekkor sem szánja el magát, hanem — s most már tudatosan — úgy határoz, hogy visszatér a szépirodalomhoz. De élményeinek kifejezésére még mindig a közvetlen politikai írásokhoz legközelebb álló irodalmi formát, az útleírást választja mintegy átmenetnek, amely a még „szívén fekvő" politikai elgondolások tárgyalását is lehetővé teszi. Deutsche Fahrten című333 munkájának első kötetében úti élményei alapján Németország számos jelentős városát festi le s mindenütt fellép a lokálpatriotizmus ellen, egészében tehát ez az írása is alkalmas a német egység iránti törekvések támogatására, ha persze nem is annyira, mint korábbi, közvetlenül politizáló könyvei. Hazatalálás 1848 első napjaiban még mindig útleírásán dolgozik, amikor január 12-én Palermóban kirobban a felkelés, majd az olasz szabadságmozgalom még ugyanebben a hónapban átterjed a Habsburg-uralom alatt álló területekre is, s ezzel megindul a néhány hét alatt egész Európát magával ragadó forradalmi hullám. Az új helyzetben Schuselkát, mint írja, „a legmélyebb hazafiúi aggódás" ragadja magával. „A forradalom betörését sejtettem és a keserű fájdalmakat, amelyeket Ausztriára hoznia kell. Ellenállhatatlan vágj- hajtott, hogy a szerencsétlenség elhárítására megtegyem, amit hely-328 Resclmuer, I. 78. 1. — Schuselkának a Sibyllinische Bücher kiadása körüli szerepére lásd A. Wandruszka : Karl Mooring. Ein deutscher Soldat und Politiker aus dem alten Österreich. Mitteilungen des Österreichischen Instituts für Geschichtsforschung LIII. (1939) 117-118. 1. 329 Táncsics Mihály: Életpályám. Bpest, 1949, 178. 1. 330 Schuselka, Das Revolutionsjahr, 3. 1. 331 Friedrich Engels : Az 1847-es év mozgalmai. Karl Marx és Friedrich Engels Művei IV., Bpest, 1959, 472. 1. 332 Schuselka, Deutsche Fahrten I. Vorwort I. 1. — Politikai jellegű írásainak kiadásával kapcsolatos nehézségeire utal az a ténv is, hogy a Volkspolitik készülő második kötetének 1847 elejére tervezett megjelentetése az első kötetre vonatkozó szigorú tilalmak következtében végül is meghiúsult (Fellner, 7(i. 1.). 333 Schuselka, Deutsche Fahrten I., Vor der Revolution. Wien (Jasper, Hügel und Manz), 1849, 4 számozatlan, 269 1. — A könyv első kötetét 1847 folyamán írja, 1848 elején elkészül vele, de a forradalom híreire félreteszi s csak a forradalom után, 1849-ben adja ki, amikor a viszonyok ,,ismét olyanok mint 1847-ben, sőt szomorúbbak". (Uo. II. 1.) Ekkor a második kötetét is kiadja, amely a forradalom alatti tevékenységéről szól. A második kötet 2. kiadása Das Re vol ut ionsjahr címen külön is megjelent Bécsben 1850-ben.
